Acheri biatlon

Az Acheri biatlon (ski-acheri, angol  íjászatból  - íjászat ) egy téli sport, amely a sífutást és az íjászatot ötvözi . 1996- ban döntés született az Acheri biatlon világbajnokság megrendezéséről. Az első világbajnokságot 1998-ban rendezték Olaszországban , amelyen 11 ország vett részt.

Történelem

Az Acheri biatlon sportágként 1975 -ben formálódott Franciaországban . Az első versenyeket 1982 - ben rendezték Ausztriában és Olaszországban . Ezt a sportágat 1983 -ban , Anterselvában , a juniorok biatlon világbajnokságán mutatták be a nagyközönségnek . Az anterselvai rajtokat követően az Acheri biatlon nem nyerte el a szervezők által várt népszerűséget. 1991 -ben a Nemzetközi Íjászszervezet ( FR.  Federation Internationale de Tir a L'Ark, FITA ) felvette az Acheri Biathlont az íjász versenyprogramjába . Az 1. orosz Acheri biatlonbajnokságot 1998 -ban rendezték meg .

2000 -ben a Nemzetközi Biatlon Szövetség ( IBU ) és a FITA bizottságot alapított, amely új szabályokat vezetett be, és egyszerűsítette a versenyek szervezésének és lebonyolításának folyamatát. 2006 óta a FITA az egyetlen nemzetközi szervezet, amely az Acheri Biathlon fejlesztéséért felelős.  

Szabályok

A biatlon síelés alapszabályait az Acheri biatlonnál is alkalmazzák. Az íj függőleges helyzetben történő hordozásához a háton a vállak és a hátrafelé fordított célzóablak között minden versenyzőnek tegezt kell használnia . A versenyző kis javítókészletet hordhat magával. Minden nyílvesszőt magának a versenyzőnek kell vinnie.

A lőtéren a célpont távolságának 18 méternek kell lennie. Az íjász biatlonban két fő céltípus létezik : papír és esés. A céltábla elülső oldalának feketének kell lennie, közepén fehér jelzéssel. A céltábla átmérője 16 cm , a középen lévő jelek 3 cm-esek, a cél középpontjának 1 méterrel a lővonal szintje felett kell lennie. Az álló helyzetből történő lövöldözés megkülönböztetése a térdelésből.

Versenytípusok

Egyéni verseny

A klasszikus egyéni verseny modern formájában egy 12,5 km-es férfi és 10 km-es női verseny, amely 5, egyenként 2,5 km-es körből áll (nőknél 2 km). A sportolók külön indulnak, 30 másodperces szünettel. A sportolók négy lővonalon lőnek, váltakozva álló helyzetből és térdelő helyzetből. Minden egyes kihagyásért egy percet adunk a sportolónak a táv teljesítésének idejéhez.

Tömegrajt

Férfiaknál 10 km-es, nőknél 7,5 km-es általános rajtból induló verseny 4 lővonallal. Az elmúlt versenyek eredményei alapján 30 legerősebb sportoló vesz részt rajta. A tömegrajtban az első két lővonalon álló helyzetből, a második kettőn térdelő helyzetből lőnek a sportolók. A sportoló minden kihagyásért 150 méteres büntetést kap a távból.

Sprint

Férfiaknál 7,5 km-es, nőknél 6 km-es verseny, két lővonallal. Az első lövöldözést álló helyzetből, a másodikat térdből hajtják végre. A sportolók külön indulnak. A sportoló minden kihagyásért 150 méteres büntetést kap a távból.

Nyomozás

Férfiaknál 10 km-es, nőknél 8 km-es verseny, három lővonallal. A rajtot külön adják, az előző sprintversenyen elfoglalt helyezések alapján. Az első helyezést elért sportoló indul először, majd a második következik a sprint versenyben eltöltött időközönként stb. Az első és az utolsó lövést álló helyzetből, a másodikat térdelésből hajtják végre. A sportoló minden kihagyásért 150 méteres büntetést kap a távból.

Relé

A férfi és női váltó a női sprint program szerint zajlik: 4 férfi 6 km-es, női 3 6 km-es szakasz. Minden szakasznak két lővonala van. Más versenyekkel ellentétben a sportolónak minden 4 célponthoz 5 nyila van. Ha a versenyző nem tudott 4 célpontot 5 nyíllal bezárni, akkor minden el nem talált célért 150 méter büntetést kap a sportoló.

Linkek