Arif Ardabili ( 1311-1392 ) - a XIV. század költője.
Tebrizben született, perzsa nyelven írt. Udvari költő volt a Shirvanshah Keykavus ibn Keykubad udvarában (1345-73). [egy]
A XIV. század egyik eredeti költője, Arif Ardebili Északnyugat-Irán egyik ősi központjában, Ardabil városában született. Itt átfogó oktatásban részesült, elsajátította az arab és perzsa nyelvet, elsajátította a kalligráfia művészetét, magasan képzett tanár lett, tehetséges költővé érett. Költői tehetségét arabul is megmutatta, de többnyire perzsául dolgozott. A költő kreatív tevékenységét dalszövegekkel kezdte - kasyd és gazellák. Érett korában Arif Shirvan Shah Kavus, Keykubad fia meghívására Shamakhiba költözött, leckéket adott az uralkodó fiának, és hamarosan kiváló tanárként szerzett hírnevet Shirvan fővárosában. Maga a költő elmondása szerint elárasztották a sah adományaival, és sok évig itt élt. A költőt a tabrizi és derbenti királyi ház közelsége is megtisztelte. A költő „Farhadname” című, két részből álló, híres költeményét a nagy Nizami „Hosrov és Shirin” című költeményének hatása alatt írta szülőhazájában, Ardabilban. A vers első részét Tabriz Bahadur kán sejk uralkodójának, Uveys Jalairinak, a második részét Shirvan Shah Khushengnek szentelték. Magánéletében Arif Ardebili teljesen szerencsétlen volt, többször nősült, nyolc gyermeke volt, de sajnos a legtöbben apja életében elhagyták a világot. Arif Ardabili „Farhadname” (1369-ben írt) költeményének folklóreredetének motívumai egyértelműen dominálnak. A költő széles körben használta a Farhadról uralkodó népi legendákat. Ennek a hősnek az önzetlen legendás szerelméről. Ardabilit különféle folklórtörténetek, valamint Nizami Ganjavi „Khosrov és Shirin” című versének művészi előzményei ihlették. Ezt az élményt pedig egyéni alkotói feladatának megfelelően kamatoztatta: Nizami számára Khoszrov a főszereplő, Ardebilinél pedig Farhad képe és Polisztán iránti szeretete kerül előtérbe... Arif Ardebili a ritkaságok egyike korának költői, akik végül megtagadták a szufi ideológiát, a szufi eszméket és nézeteket. [2]