Az "Aramazd" Olajipari és Kereskedelmi Társaság , amely az ókori örmény panteonból származó legfőbb istenről , Aramazdról , az "ég és föld teremtőjéről, mennydörgésről, a termékenység istenéről és az istenek atyjáról" nevezték el, azzal a céllal jött létre, hogy "az olajtermelés Baku tartomány és körzet , a Sabunchu dachában , a helyszínen, az 5c. szám alatt, valamint a Birodalom más területein az olajtermeléshez a megtermelt olaj feldolgozása, valamint az olaj és olajtermékek kereskedelme céljából" [1] .
A társaság alapító okirata, amelynek fő tőkéje 4,0 millió rubel volt. [2] Legmagasabb jóváhagyva 1901. július 4-én [3] . Ezt követően az alaptőkét 5,2 millió rubelre emelték. 1917-re körülbelül 1,5 ezer munkást foglalkoztattak az Aramazd társadalom területein, amelyet ekkor már az Orosz General Oil Corporation (Olaj) felszívott , az éves olajtermelés elérte a 13 millió fontot (213 ezer tonnát) [4] , és a az ingatlan értéke meghaladta a 10 millió rubelt. A Társaság minden művelete az Orosz-Ázsiai Bankon keresztül zajlott [5] . Az 1913-as eredmények szerint a nettó nyereség 1,201 millió rubelt tett ki. [2] . Ugyanebben az évben az orosz General Oil Corporation része lett [2] . 1917 elejére körülbelül 1,5 ezer munkást foglalkoztattak a Társaság létesítményeiben, az olajtermelés 13 millió fontot tett ki, az ingatlan értéke pedig meghaladta a 10 millió rubelt. [4] .
A társaság központi irányító szervei a Közgyűlés, az Igazgatóság és az Ellenőrző Bizottság voltak. Az igazgatóság három igazgatóból állt, és 1914-ig Bakuban , majd Petrográdban (Zakharyevskaya, 10) működött. A társaság igazgatótanácsának elnöki posztját az akkori egyik legnagyobb olajiparos, az Olaj megalkotója, S. G. Lianozov töltötte be . Az „Aramazd” részvénytársaság vagyonát a Népbiztosok Tanácsának „Az olajipar államosításáról” szóló, 1918. június 20-án kelt rendelete [5] alapján állami tulajdonba nyilvánították .