Apsheronsky kerület (Oroszország)

kerület [1] / önkormányzati kerület [2]
Apsheron régió
Zászló Címer
44°27′03″ s. SH. 39°44′33″ K e.
Ország
Tartalmazza Krasznodar régió
Magába foglalja 12 önkormányzat
Adm. központ Apseronszk városa
Az önkormányzati körzet vezetője Cipkin Oleg Germanovics
önkormányzati elnök Shilin Alekszandr Vladimirovics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1928
Négyzet

2443,24 [3]  km²

  • (4. hely)
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség

98 371 [4]  fő ( 2022 )

  • (1,68%,  18. )
Sűrűség 40,26 fő/km²
Digitális azonosítók
OKATO 03 205
OKTMO 03 605
Telefon kód 86152
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Apseronszkij járás  közigazgatási -területi egység és önkormányzat ( községi körzet ) Oroszország Krasznodari Területének részeként .

A közigazgatási központ Apsheronsk városa .

Földrajz

A kerület a Krasznodari Terület déli részén található , nyugaton a Tuapse kerülettel , északon a Belorecsenszkij kerülettel , keleten az Adygea Köztársasággal, északnyugaton a Goryachiy Klyuch városi kerülettel és a városi kerülettel határos . Szocsi délen.

A kerület területe 2443,2 km². A körzet területe a Nagy-Kaukázus nyugati csücskének északi lejtőjének lábánál és a közepes magasságú hegyek övezetében található . Az alacsony hegyvidéki zóna abszolút magassága 100-500 m. Ez a terület észak felé általános lejtésű, alacsony fennsíkszerű gerincekből és dombos felföldekből áll, melyeket erősen bemélyednek vízmosások és szakadékok. Az Apsheron régió déli és délkeleti részén viszonylag kis részét magas hegyek (1000-1500 m) foglalják el, markáns felszínformákkal.

Történelem

1924. június 2 -án megalakult az Apsheronsko-Khadyzhensky körzet , amelynek központja Apsheronskaya faluban található , a délkeleti régió Maikop körzetének részeként . Magában foglalta a Kuban -Csernomorszk régió Majkop megye megszűnt Apseronszk , Khadyzhensk és Guriysk volosztjainak területeit . Kezdetben a körzet 18 községi tanácsból állt: Abház, Apseronszk , Goj, Gunaiszkij, Elisavetpolszkij , Imeretinszkij , Kabarda , Kosjakinszkij, Kubanszkij , Kuban 1. , Linenyij , Mainefteprom , Nyeftyany , Szamurszkij , T.dyverniszkij és Sz.

1924. november 16-án a régió az Észak-Kaukázusi Terület részévé vált .

1925 elején az Apsheronsko-Khadyzhensky kerületet átnevezték Khadyzhensky kerületre , központja Khadyzhenskaya faluban volt .

1925. március 10-én az örmény régiót elválasztották a Khadyzhensky régió területének egy részétől, amelynek központja Elisavetpolsky faluban volt .

1925. december 31-én a járás központját Tverszkaja faluba helyezték át , és a körzetet Tverszkaja névre keresztelték .

1928. február 28-án a járás központját ismét Apsheronskaya faluba helyezték át , és a körzet megkapta jelenlegi nevét - Absheronsky.

1935. november 1-jén Nyeftegorszk működő települést várossá alakították, az Apseron körzetet megszüntették, és teljes területét a Nyeftegorszk városi tanácsnak rendelték alá.

1939. március 26-án Nyeftegorszk városa ismét működő településsé alakult, és a városi tanácsnak alárendelt községi tanácsokból megalakult a Nyeftegorszkij körzet , amelynek központja Apseronszkij működő településen található .

1940. augusztus 16-án a Nyeftegorszkij körzetet felosztották Apseronszkijra, amelynek központja Apseronszkij működő településen és Nyeftegorszkijra , amelynek központja Hadyzhensky működő településen volt .

1953. augusztus 22-én a megszüntetett örmény régió 4 községi tanácsa az Absheron régió része lett : Kuban-örmény, Rezsetszkij, Tubinszkij, Csernigov .

1956. december 25-én a Nyeftegorszk régiót megszüntették , és területe az Absheron régió része lett.

1963. február 1-jén az Apseron régió összes községi tanácsát a Belorecsenszkij régióhoz helyezték át, az Apseron ipari régiót pedig az Apseron és a Gorjacse-Kljucsev régió városi és községi tanácsaiból alakították ki [6] .

1965. január 12- én megszüntették az Apseron ipari régiót , és a visszaállított Apseron régióba bevonták az egykori Gorjacse-Kljucsevszk régió területeit is.

1975. február 21-én Goryachiy Klyuchot regionális alárendeltségű városnak minősítették, és az Apsheron régió területének egy részét átadták a Goryacheklyuchevsky városi tanácsnak.

A körzet neve az Azerbajdzsán keleti részén, Baku melletti félsziget nevéből származik, ahol az azonos nevű körzet található. Maga az „Absheron” szó a perzsa „ab” (víz) és „shoran” (sós), „sós víz” szavakból származik; az etimológiának ezt a változatát megerősíti a sós tavak nagy jelenléte a félsziget területén.

Népesség

Népesség
1959 [7]1970 [8]1979 [9]1989 [10]2002 [11]2006 [12]2010 [13]2011 [14]2012 [15]
93 911 136 398 85 701 86 059 95 048 94 682 98 891 98 996 99 471
2013 [16]2014 [17]2015 [18]2016 [19]2017 [20]2018 [21]2019 [22]2020 [23]2021 [24]
99 958 100 128 100 891 101 468 101 303 100 714 100 349 99 834 99 253
2022 [4]
98 371
Urbanizáció

A városi területeken (Apsheronsk és Khadyzhensk városok , Neftegorsk ) a kerület lakosságának 66,37%-a él.

Nemi és életkori összetétel

A 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint [25] :

Kor Férfiak,
pers.
Nők,
pers.
Teljes
szám,
Részesedés a teljes
népességből, %
0-14 éves korig 8 318 8051 16 369 16,55%
15-59 évesek 31 663 30 039 61 702 62,40%
60 éves kortól 7 709 13 111 20 820 21,05%
Teljes 47 690 51 201 98 891 100,0%

Férfiak - 47 690 fő. (48,2%). Nők - 51 201 fő. (51,8%).

A lakosság átlagéletkora: 39,8 év. Férfiak átlagéletkora: 37,2 év. A nők átlagéletkora: 42,2 év.

A lakosság medián életkora: 38,8 év. Férfiak átlagéletkora: 35,6 év. A nők medián életkora: 42,4 év.

Közigazgatási-önkormányzati struktúra

A régió közigazgatási-területi szerkezetén belül az Apsheron régióba 2 regionális alárendeltségű város, 1 települési körzet és 9 vidéki járás tartozik [26] [27] .

A helyi önkormányzati szervezet részeként az Apsheron járás 12 alsóbb szintű települést foglal magában , ebből 3 városi és 9 vidéki település [28] :

Nem.Önkormányzati
szerv
közigazgatási
központja

Települések száma
_
NépességTerület,
km²
egyApsheron városi településApseronszk városanégy 40 070 [4]219,22 [3]
2Nyeftegorszk városi településNeftegorszk városnégy 8124 [4]175,54 [3]
3Khadyzhenskoye városi településHadyzhensk városanégy 22 832 [4]203,56 [3]
négyKabard vidéki településstanitsa Kabardinskaya2 2768 [4]145,98 [3]
5Kuban vidéki településstanitsa Kubanskaya6 7890 [4]200,44 [3]
6Kurinskoe vidéki településstanitsa Kurinskayanégy 3271 [4]92,01 [3]
7Mezmajszk vidéki településMezmai község2 941 [4]232,63 [3]
nyolcNyizsnyij Novgorod vidéki településstanitsa Nizhegorodskaya3 866 [4]106,41 [3]
9Novopolyanskoe vidéki településÚj Polyany falu6 3442 [4]131.06 [3]
tízTávoli falusi településtávoli falu5 726 [4]451,77 [3]
tizenegyTver vidéki településstanitsa Tverskaya7 4577 [4]223,10 [3]
12Csernyihiv vidéki településCsernyihiv falu5 2864 [4]261,52 [3]

Települések

Az Apsheron régióban 52 település található:

Közgazdaságtan

A régió iparát 260 gépipari, fémmegmunkáló, fakitermeléssel, fafeldolgozással, élelmiszeriparral stb. foglalkozó vállalkozás képviseli, amelyek a gazdasági struktúrák negyedét teszik ki. A főbb gyártott termékek típusai: olajmező berendezések, mezőgazdasági gépek és berendezések, parketta, fűrészáru, fröccsöntött fatermékek, építőanyagok, élelmiszeripari termékek - pékáruk, cukrászati ​​termékek, tészta, liszt, sör, bor, üdítők, teljes tejtermékek. Az összes ipari vállalkozás 69%-a a faipari komplexum vállalkozása és vállalkozója.

A járás területén 9490 hektár mezőgazdasági terület található, ebből 5795 hektár szántó, 437 hektár parasztgazdasági terület. A helyi közigazgatási körzetek 16 446 hektár földterületet kezelnek. A fő terület az erdőalap területéhez tartozik 19 848 ha.

Szállítás

Az Apsheron keskeny nyomtávú vasút  a legnagyobb hegyi keskeny nyomtávú vasút Oroszországban.

Régészet

A Matuzka folyó medencéjében, a Guamka -tanyától 2 km-re délnyugatra található egy középső paleolit ​​műemlék , a Matuzka-barlang [29] . A Matuzka-barlang korai würmi rétegében 56 egy neandervölgyi ember jobb felső oldalsó metszőfogának töredékét találták [30] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. a közigazgatási-területi struktúra szempontjából
  2. az önkormányzati struktúra szempontjából
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Krasznodari terület. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2015. május 10. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6..
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2022. január 1-jén. A 2020-as összoroszországi népszámlálás (2021) eredményeinek figyelembevétele nélkül . Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat . Hozzáférés időpontja: 2022. április 26.
  5. OKTMO. 185/2016. Déli szövetségi körzet
  6. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. 02. 01-i rendelete . www.libussr.ru. Letöltve: 2018. május 25. Az eredetiből archiválva : 2018. május 26.
  7. A Szovjetunió lakossága az 1959. január 15-i népszámlálás szerint köztársaságok, területek, régiók, országos körzetek, kerületek, városok, városi típusú települések, regionális központok és vidéki nagytelepülések szerint (a közigazgatási-területi felosztás szerint 1960. január 1.) . Moszkva: Központi Statisztikai Hivatal a Szovjetunió Minisztertanácsa alatt (1960). Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  8. 1970-es szövetségi népszámlálás . Az eredetiből archiválva: 2011. november 3.
  9. 1979-es szövetségi népszámlálás . Az eredetiből archiválva: 2011. november 3.
  10. 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  11. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  12. A Krasznodari Terület Egészségügyi Osztálya, Apsheronsky kerület
  13. - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 Összoroszországi népszámlálás 2010. 1. kötet, 4. táblázat. A városi és vidéki lakosság nemek szerinti száma a Krasznodar Területen . Hozzáférés dátuma: 2015. január 2. Az eredetiből archiválva : 2015. január 2.
  14. Krasznodari terület. Becsült lakónépesség 2009. január 1-2014
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  17. A 2014. január 1-i állapotra vonatkozó népességbecslés a krasznodari terület önkormányzataira vonatkozóan . Letöltve: 2014. április 27. Az eredetiből archiválva : 2014. április 27..
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  21. Becsült népességszám 2018. január 1-jén a krasznodari terület önkormányzatai szerint . Letöltve: 2018. március 23.
  22. A 2019. január 1-i állapotra vonatkozó népességbecslés a krasznodari terület önkormányzataira vonatkozóan . Hozzáférés időpontja: 2019. április 10.
  23. Becsült népességszám 2020. január 1-jén a krasznodari terület önkormányzatai szerint . Hozzáférés időpontja: 2020. április 16.
  24. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  25. Népesség korcsoportok és nemek szerint a krasznodari területen (elérhetetlen link) . Letöltve: 2019. május 12. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. 
  26. A Krasznodar Terület 2009. július 2-i 1765-KZ sz. törvénye "A Krasznodar Terület közigazgatási-területi szerkezetéről és annak megváltoztatásának eljárásáról" . Letöltve: 2020. december 4. Az eredetiből archiválva : 2021. március 8.
  27. A régió közigazgatási és területi felosztása 2020-ra . Letöltve: 2020. december 4. Az eredetiből archiválva : 2021. május 17.
  28. A Krasznodar Terület 2004. július 2-i 747-KZ törvénye „Az Apseronszkij járás önkormányzati formáció határainak megállapításáról, önkormányzati körzeti státusz megadásáról, összetételében - városi és vidéki települések - önkormányzatok kialakításáról és létrehozásáról határaik”  // Elektronikus Jogi Alap és szabályozási és műszaki dokumentáció.
  29. "Matuzka" barlang - többrétegű település . Hozzáférés dátuma: 2016. október 16. Az eredetiből archiválva : 2016. október 22.
  30. Fosszilis hominidák leletei Kelet-Európában és Ázsia szomszédos régióiban (2. rész) . Letöltve: 2015. december 11. Az eredetiből archiválva : 2017. június 13.

Irodalom

Linkek