Priuli, Antonio

Antonio Priuli ( olasz  Antonio Priuli ; 1548. május 10. – 1623. augusztus 12., Velence , Velencei Köztársaság ) - 94. velencei dózse ( 1618 -tól haláláig).

Életrajz

Korai élet

Antonio fiatal korától a katonai szolgálatnak szentelte magát, a haditengerészetnél szolgált, miközben nagyon vallásos volt. Feleségül vette Elena Barbarigót, aki 14 gyermeket szült neki (köztük Matteót, a katolikus egyház leendő bíborosát is), amelyek fenntartása a Priuli család terhes adósságainak kialakulásához vezetett. 1614 - ben Azola polgármesterévé nevezték ki . Az uszkókkal vívott háború alatt Priuli a köztársaság fegyvertárának biztosa volt. Ennek eredményeként Nicolo Donato Priuli halálakor olyan jól beépült a közszolgálatba, hogy ő volt a fő jelölt a dózse posztra.

Doge

1618. május 17-én, néhány nappal Donato halála után Priulit egyhangúlag dózsává választották. A helyzet az országban nagyon súlyos volt: a spanyolok-zsoldosok Bedmar márki nagykövet vezetésével (lásd Bedmar-összeesküvés ) partra szálltak Velencében, a korrupt katonaság már puccs végrehajtására készült. A dózse határozottan fellépett, és letartóztatott és kivégzett (esetenként talán igazságtalanul) az összeesküvéssel gyanúsított katonákat és tengerészeket. 1618 és 1622 között Velencét a "kémvadászat" elnyelte, amelynek sok ártatlan áldozata volt.

1623. január 16- i rendeletével a dózse leállította az összeesküvés résztvevőinek további keresését. A 17. században végig folytatódott a harc Velence és Spanyolország között, de komolyabb kitörések nélkül folytatódott. Priuli ekkor ünnepségek szervezésével és kormányzati posztok kiosztásával próbálta csillapítani a városlakók kedélyeit, ami hátrányosan érintette a kincstár helyzetét. 1623 februárjában sokak meglepetésére Velence belépett a harmincéves háborúba . A már beteg dózse ekkor még nem tudott aktívan részt venni az ország kormányzásában. 1623. augusztus 12- én halt meg.

Irodalom

• Andrea da Mosto . I dogi di Venezia. - Florenz 2003. - ISBN 88-09-02881-3