Enjambement
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. május 15-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .Enjambement , vagy enjambman ( franciául enjambement, franciául enjamber „ átlépni”, „ugrani”), szintén csak áttétel a versformálásban – a költői szöveg szintaktikai és ritmikai szerkezete közötti eltérés egyik hatása : a költői sorok határa a szintagmák határával .
Az enjambement nyelvi jellege
A hagyományos poétikában háromféle enjambement létezik: rejet - "reset" (a mondat vége a következő vers elejét rögzíti), contre-rejet "dobás" (a mondat eleje az előző vers végét rögzíti ) és a double-rejet - "kettős dobás" (a kifejezés a vers közepén kezdődik, és a következő közepén ér véget):
A sivatagi hullámok partján
Nagy gondolatokkal telve állt,
És [reset] a távolba nézett. Szélesen előtte
River rohant [dupla dobás]; szegény hajó [vázlat]
Egyedül érte küzdött...
A bronzlovas (Puskin)
Kezdetben az enjambement kutatói (különösen V. M. Zhirmunsky ), a hagyományos poétikát követve abból indultak ki, hogy a sorvégi elválasztás látható jelzője az írásjelek – kifejezések vagy oszlopok kifejezett szegélye a sor közepén. [1] .
Ezt a megközelítést M. L. Gasparov felülvizsgálta B. I. Yarkho gondolatainak hatására a szintaktikai kapcsolatok hierarchikus erejéről - a leggyengébbtől (a mondatok között) a legerősebbig (a főnév és annak meghatározása között). Gasparov azt javasolta (kezdetben Vlagyimir Majakovszkij „létráját” tanulmányozva ), amikor a versátvitelt vizsgáljuk, éppen a szintaktikai kapcsolat megszakításának erejét használják, miután véglegesítette Yarkho szintaktikai hivatkozások osztályozását egy ilyen elemzés szükségleteihez . 2] . Ezt a besorolást M. I. Shapir jelentősen továbbfejlesztette és kibővítette , a nyelvtani koherencia 23 fokozatát megállapítva: minél erősebb a kapcsolat, annál inkább enjambementről kell beszélni, ha ezen a helyen van a rés a költői sorok között [3] . S. A. Matyas azonban azt javasolja, hogy ne csak önmagában ennek a kapcsolatnak az erősségét vegyék figyelembe, hanem az előző kapcsolat erősségével való kapcsolatát is, hisz abban, hogy nem jön létre az elzáródás, ha „a függőleges kapcsolatok erősebbek, mint a vízszintesek” - különösen, annak hátterében, hogy a sor utolsó szava erősebben kapcsolódik az előzőhöz, mint a következő vers szóanyagához [4] .
A jelenség története
Az Enjambementet az ókor óta használják a költészetben. Tehát Pindar dalszövegei (és az azt utánzó Horatianus ) nagyrészt strofikus enjambementekre épülnek, ellentétben a New Age dalszövegeivel, amelyeket a strofikus elszigeteltség jellemez [5] . Az enjambement elkerülése a klasszicizmusra , a romantika művelésére és néhány XX. századi költői irányzatra jellemző. [6]
Az Enjambement poétikája
Az egyes enjambementek az intonáció eszközéül szolgálnak, kiemelve a versszak által levágott mondatrészeket. A számos enjambement prózai intonációt hoz létre, szinte kiegyenlíti a költői ritmust, amely jelentős kifejezési eszköz (például drámai versben).
Speciális funkciókat lát el a szóközi átvitel , amelyben a versek közötti határ elvágja a szót:
Tornyok, oszlopok, faragványok, stukkó
boltívek, hidak és paloták; megnézi-
tetejére: látni fogja az oroszlán mosolyát ...
( Joseph Brodsky )
Történelmileg, amikor a szón belüli átvitelt használták, vagy a humoros szemantika, vagy az ősi konnotációk érvényesültek [7] , azonban a legújabb költészetben, mint D. V. Kuzmin kimutatta , érezhetően megnőtt a szón belüli átvitellel megoldott helyi művészi feladatok köre [8] ] . Tehát úgy gondolják, hogy a szóátvitel felgyorsítja az olvasó tekintetét a következő sorra, „rángató hatást” hoz létre [9] ; V. P. Moskvin megfigyelése szerint ez a hatás fokozható az ilyen transzferek láncolatával, vö.:
Az a róka itt jött ki →
te, || majd belelendült- →
igen, || hogy örökké vitte- →
igen, || mit nem látsz
Én nem adom vissza a földet értünk →
la, || amit én szomorkodom
én és talán te, || de én te- →
Élőben nem fogok találkozni →
mikor, || hova tűnt az a róka- →
te, || ahol megingott majd be- →
igen, || hogy elsüllyedt - bumm! – || bennem- →
nya – || nos, || akinek részeg be- →
igen annak, aki megnyitotta a us- →
ta, || de nem éri el
alsó, || mert ott él lu- →
hogy a róka kijön és mélyen a →
te, || és hol ingadozik be- →
igen, || amire a föld csábított minket →
la. || Na-na, la-la-la-la, || ba- →
bumm.
A. Radaskevics. Utánzat
Tudniillik a versátvitel az irodalmi vers jele, a népköltészetben nincs rá igény. Az ok láthatóan abban rejlik, hogy a népköltészetben a szóbeli előadásra és felfogásra orientált szünet tulajdonképpen az egyetlen versjelölési eszköz, amely ha nem is kizárja, de korlátozza: a) versen belüli szünetet; b) versátvitel [10] .
Jegyzetek
- ↑ Zhirmunsky V. M. A verselmélet. - L., 175. - S. 155.
- ↑ Gasparov M. L., Skulacheva T. V. Ritmus és szintaxis szabadversben // Esszék a 20. század orosz költészetének nyelvéről: nyelvtani kategóriák, szövegszintaxis. - M., 1993. - S. 182-190.
- ↑ Shapir M. I. Cikkek Puskinról. - M., 2009. - S. 164-166.
- ↑ Matyash S. A. Még egyszer a költői elválasztás azonosításának problémájáról Archív másolat 2017. február 23-án a Wayback Machine -nél // Bulletin of the Orenburg State University. - 2015. - 11. szám (186). - S. 29.
- ↑ Gasparov M. L. Az epinicium szerkezete // Gasparov M. L. Válogatott művek. T.1. Moszkva, 1997, 430. o.
- ↑ Például az enjambement számos példát talál Hermann Hesse híres "filozófiai" költeményében, a "Stufen" -ben.
- ↑ Shapir M. I. Metrum er rhythmus sub specie semioticae. // Shapir M. I. Universum versus: Nyelv - Vers - Jelentés a 18-20. századi orosz költészetben. - M .: Az orosz kultúra nyelvei, 2000. - P. 97-98.
- ↑ Kuzmin D. V. Munkaterv a szón belüli átvitel tanulmányozására // Új Irodalmi Szemle. - 2003. - 59. sz. - S. 392-409.
- ↑ Kinzie M. Költői kalauz a költészethez. – Chicago: Univ. Chicago sajtó, 1999. - 407. o.
- ↑ Moszkvin V.P. Versátvitel és vers artikuláció: a fogalmak elhatárolásához // Izvesztyija, az Orosz Tudományos Akadémia. Irodalom és nyelv sorozat. - 2019. - T. 78 , 1. sz . - S. 39 . - ISSN 1605-7880 .
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
|