| Evgenia Cezarevna Andreeva-Galanina | |
|---|---|
| Születési dátum | 1888. július 12. [1] |
| Halál dátuma | 1975 [2] |
| A halál helye | |
| Ország | |
| alma Mater | |
| Akadémiai fokozat | az orvostudományok doktora |
| Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
| Díjak és díjak | |
Andreeva-Galanina Evgenia Cezarevna (született : 1888. július 12. - 1975. ) - szovjet higiénikus , a modern foglalkozási higiénia egyik vezető alakja és a patológia professzora, professzor (1946), az orvostudományok doktora (1941).
Andreeva-Galanina Evgenia Tsezarevna 1920-ban szerzett diplomát a P. F. Lesgaft és a Biológiai Tanfolyamok Szabad Felsőiskolájában. P. F. Lesgaft, 1925-ben pedig a Leningrádi Egyetem orvosi kara .
Pályafutását asszisztensként kezdte a Leningrádi Egészségügyi Intézet Általános Higiéniai Osztályán 1925-1932 között.
1932-től 1937-ig kutatóként dolgozott a leningrádi Foglalkozás-egészségügyi és Foglalkozási Betegségek Intézetében, ahol aztán a Szovjetunió első vibrációkutató laboratóriumát irányította, amelyet 1937-ben hozott létre .
1952-től 1972-ig a Leningrádi Egészségügyi és Higiéniai Egészségügyi Intézet Foglalkozási Betegségek Klinikájának Foglalkozás-egészségügyi Osztályának vezetőjévé nevezték ki [3] .
E. Ts. Andreeva-Galanina több mint 130 tudományos közlemény, köztük 6 monográfia szerzője.
Jelentősen hozzájárult a vibrációs patológia problémáinak kialakulásához . E. Ts. Andreeva-Galanina nevéhez fűződik a vibráció higiéniai doktrínája alapjainak megteremtése. Módszereket és műszereket dolgozott ki a rezgésmérésre, a test rezgésérzékenységének meghatározására az ipari rezgések hatására kialakuló rendellenességek korai diagnosztizálására. Ő volt az első, aki teljes körű leírást adott a vibrációs elváltozások klinikai képéről, bevezette a "vibrációs betegség" fogalmát, amely bekerült az orvosi gyakorlatba és a foglalkozási patológia elméletébe. Ő volt az első, aki élettanilag alátámasztott higiéniai szabványokat dolgozott ki a kézi elektromos kéziszerszámok megengedett legnagyobb rezgési értékeire vonatkozóan, valamint intézkedéscsomagot az ipari rezgések káros hatásainak megelőzésére.
A modern foglalkozás-egészségügy és foglalkozási patológia egyik vezető alakjaként emlékeznek rá. Nevéhez fűződik a vibráció higiéniai doktrínája alapjainak megteremtése. Első alkalommal adott teljes körű leírást a vibrációs elváltozások klinikai képéről, bevezette a „vibrációs betegség” fogalmát, valamint teljes körű leírást adott a test zaj hatására kialakuló általános betegségének klinikájáról (“ zajbetegség”).
Lenin-renddel kitüntették, kitüntetéssel. A szentpétervári teológiai temetőben temették el [4]