Al Sabah | |
---|---|
Ország | Kuvait |
Alapító | Sabah I as-Sabah |
Az alapítás éve | 1756 |
Címek | |
emír | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Al Sabah ( arabul: آل صباح ) Kuvait emíreinek uralkodó dinasztiája 1752-től vagy 1756-tól napjainkig.
Az Al Sabah klán a Beni Atban arab törzshöz tartozik, amely a 18. század elején Najdból északra vándorolt . Kezdetben az Al Sabah klán az iraki Umm Qasr városában telepedett le, de az oszmán csapatok hamarosan kiűzték onnan . Umm-Qasrból a család al-Kuwait városába költözött , ahol egyesültek a Beni Atban törzs más befolyásos családjaival - al-Khalifa és al-Jalakhim. 1716-ban megállapodás született e három család között a felelősségek és tevékenységi területek elosztásáról, amely szerint az Al Sabah klán vállalta, hogy felelős al-Kuwait védelméért és a vámok beszedéséért. Így tulajdonképpen az ő kezükben volt a város és a törzs feletti közigazgatási hatalom. 1752-ben vagy 1756-ban a Beni Atban törzs vénei az idős Sabah I ibn Jaber al-Sabah sejket Kuvait uralkodójává választották . 1760-ban Sabah sejk megszervezte egy erődfal építését al-Kuwait körül . Bagdadba utazva Sabah ibn Jaber megkapta az oszmán wali elismerését Kuvait kormányzásának jogáról. Sabah sejk tekintélye olyan nagy volt, hogy halála után legkisebb fiát, Abdallahot választották a város és a törzs uralkodójává. Így a kuvaiti Al Sabah család hatalma örökletessé vált.
Abdallah II al-Sabah sejk (1866-1892) bölcs politikusként ismert, aki nem engedte a vérontást. Őseitől eltérően, akik önálló politikára törekedtek, Abdallah sokak számára váratlanul szövetségre lépett az Oszmán Birodalommal , és 1871-ben hadseregével és flottájával ellátta az oszmánokat, hogy felvonuljanak El-Ihsaa és Kitaif felé. Erre a szolgálatra a szultán kinevezte Abdallah al-Sabah-t Kuvait kaymakamjának (oszmán kormányzójának). Mivel Kuvait kaymaqam formálisan Irak kormányzójának volt alárendelve, ennek a szerződésnek a megkötése később formális indok lett Irak számára, hogy Kuvaitot elsődlegesen iraki területnek tekintse. Valószínűleg a britek félelme, akiknek jelenléte a térségben gyorsan nőtt, Abdallahot a törökökkel való szövetségre késztette.
II. Abdullah testvére, Mubarak sejk (1896-1915) azonban éles fordulatot hajtott végre kuvaiti külpolitikájában a britekkel szemben. 1899. január 18-án Mubarak sejk titkos megállapodást írt alá a britekkel, miszerint ő és utódai külpolitikájukat kizárólag a Brit Birodalommal egyetértésben folytatják. Ehhez a britek csak azt ígérték, hogy évente pénzügyi segítséget nyújtanak Kuvaitnak (az első kifizetés 15 000 indiai rúpiát tett ki ). E megállapodás aláírásával és számos hódító hadjárattal Mubarak sejk Mubarak al-Kabir (Nagy) néven vált ismertté.
Jaber | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sabah I Sheikh (1752-1764) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Abdullah I Sheikh (1764-1814) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jaber I Sheikh (1814-1859) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sabah II Sheikh (1859-1866) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Abdallah II Sheikh (1866-1892) | Mohamed I. Sheikh (1892-1896) | Mubarak I Sheikh (1896-1915) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jaber II Sheikh (1915-1917) | Salem I Sheikh (1917-1921) | Hamad | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ahmed I Sheikh (1921-1950) | Hamud | Abdullah III Sheikh (1950-1965) | Sabah III amir (1965-1977) | Mubarak | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mohamed | Jaber III amir (1977-2006) | Sabah IV amir (2006-2020) | Nawaf Amir (2020 óta) | Ahmad belügyminiszter (2011-2013) | Saad I Amir (2006) | Mohamed külügyminiszter (2003-2011) | Jaber első miniszter (2011-2019) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nasser első miniszter (2006-2011) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Uralkodó arab dinasztiák | |
---|---|