Wetzler Alfréd | ||
---|---|---|
szlovák Alfred Israel Wetzler | ||
Álnevek | Josef Lanik | |
Születési dátum | 1918. május 10. [1] [2] | |
Születési hely | Nagyszombat , Ausztria-Magyarország | |
Halál dátuma | 1988. február 8. [1] (69 évesen) | |
A halál helye | Pozsony , Csehszlovákia | |
Állampolgárság (állampolgárság) | ||
Foglalkozása | regényíró , újságíró | |
Díjak |
|
Alfred Israel Wetzler ( szlovákul Alfréd Israel Wetzler ; 1918 . május 10. , Nagyszombat , Ausztria-Magyarország [3] , - 1988 . február 8. , Pozsony , Csehszlovákia ) zsidó származású szlovák újságíró és író , később "Josef" álnéven írt. Lanik" ( szlovákul: Jozef Lanik ). Egyike azon keveseknek, akiknek sikerült megszökniük Auschwitzból .
A szlovákiai Nagyszombatban született , ahol 1936-1940 között dolgozott. 1942 - ben Auschwitzba küldték a zsidók deportálásának részeként . 1944. április 7-én elmenekült onnan.
A szökés után Wetzler és bajtársa, Rudolf Vrba jelentést készített32 oldalon, amely információkat tartalmaz a zsidók kiirtásának mértékéről, valamint rajzokat az auschwitzi koncentrációs táborról. Ez a jelentés volt az első olyan kiadvány a holokausztról, amely széles nemzetközi hírnévre tett szert a Hitler-ellenes koalíció országaiban és a semleges országokban.
A háború után "Josef Lanik" álnéven "Auschwitz, négymillió ember sírja" címmel publikálta auschwitzi tartózkodásának történetét, melybe belefoglalta a jelentéséből származó tényeket és a túlélők vallomásait, külső szemlélőket később összegyűjtött. Később ugyanezen az alapon írta meg az "Amit Dante nem látott" című műalkotást. Wetzlert azonban kevésbé ismerték, mint társát, Rudolf Vrbát, aki a háború után a közéletben tevékenykedett.
A háború után szerkesztőként dolgozott (1945-1950), később Pozsonyba (1950-1955), majd mezőgazdasági gazdaságba (1955-1970) került. 1970-ben egészségügyi okokból nyugdíjba vonult. 1988-ban halt meg Pozsonyban.
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
Genealógia és nekropolisz | ||||
|