Algren, Katarina

Katarina Algren
Születési dátum 1734 [1]
Születési hely
Halál dátuma 1800 vagy 1810
Ország
Foglalkozása újságíró , műfordító , költő , író , szerkesztő
Gyermekek Charlotte Ackerman és Julia Ackerman

Catharina Ahlgren ( svéd Catharina Ahlgren ; 1734 [1] , Ljung [2] - 1810 [2] ) svéd feminista , író, költőnő, műfordító, főszerkesztő és az egyik első kiemelkedő női újságíró . Svédországban. A Hedwig Charlotte Nordenfluchttal folytatott levelezéséről is ismert [3] . Algren az "1750-1770-es évek nőirodalmi világának" vezető alakja volt Svédországban [3] . Ezt követően Finnországba emigrált , ahol elkezdte kiadni az ország első folyóiratát [4] .

Életrajz

Katharina Algren Anders Algren, Östergötland kormányzója és Laurentia Juliana Lüngenfeldt lánya volt. Nővére révén Johan Gustav Haldinnak, a Svéd Királyi Könyvtár vezetőjének menye volt [3] .

V. Ernberg szerint egy időben kamarasszony volt Louise Ulrika királyné udvarában , de némi intrika miatt elvesztette pozícióját: „az udvarban kamarasszony volt, de egy összeesküvés miatt hamarosan elvesztette pozícióját, uralt egy könyvesboltot, amely megbukott. Fordításokat végzett és irodalmi műveket írt” [3] .

Katharina Algren először házasodott össze Bengt Edvard Eckermannel, a Scania királyi huszárjainak lovassági mesterével. Első házassága alatt lányai, Charlotte Ackerman és Julia Ackerman , valamint fiai Bengt Gustav és Christopher született. Első házasságát egyes jelentések szerint gazdasági nehézségek okozták, és legkisebb fiát nem ismerték el férjének. A házasság 1770-ben válással végződött . Katharina másodszor ment férjhez Anders Bark könyvnyomtató tanonchoz .

Második házastársával valószínűleg 1775 - ben Finnországba költözött , és 1782 - ben Turkuban jegyezték be lakosként . Második házassága is válással végződött. Legidősebb lánya, Charlotte 1790-ben bekövetkezett halála után vagyonának egyik örököse lett. 1796-ban Linköpingben telepedett le legkisebb lányával, Juliával [5] .

Kortársa, az orientalista és író, Jonas Apelblad írói szótárában erős és tehetséges emberként írta le, aki második férjével nem élt jobban összhangban, mint az elsővel [6] .

Irodalmi tevékenység

Fordító és költőnő

Katarina Ahlgren állítólag költőként és műfordítóként vált ismertté az 1750-es évek irodalmi világában, mielőtt bármit is közzétett volna hivatalosan. Személyes barátja volt Hedwig Charlotte Nordenflicht híres költőnőnek, levelezésüket megőrizték. Míg barátja, Nordenflicht „Észak pásztora” (Svéd Herdinnan i Norden) álnéven írt , Katarina Ahlgren „Az égerliget pásztorlányaként” írt alá ( Svéd Herdinnan i Ahl-Lunden ) [3] .

Algren aktívan dolgozott vers- és prózafordítóként angol, francia és német nyelvről. Fordításai között szerepelt Christoph Martin Wieland Die Prüfung Abraams című német verse és a The Distressed Wife, vagy Eliza Wyndham története című angol  regény .

Költőként debütált francia nyelvű „Au jour de l'illustre naissance de sa majestee notre adourable Reine Le 24 Jullet” című versével, amelyet Louise Ulrika királynőnek szenteltek születésnapján 1764-ben.

Újságíró és szerkesztő

A szabadság korszakában sok folyóirat jelent meg Svédországban, amelyek a társadalom életének fontos kérdéseiről értekeztek, különös tekintettel a „ Then Swänska Argus ”-ra. Ezek a folyóiratok gyakran két névtelen szerző vitája vagy levelezése formájában születtek. Néhányan a nők társadalomban betöltött szerepével és a nemek közötti egyenlőséggel is foglalkoztak, ezek közül a legkorábbi Margareta Momma Samtal emellan Argi Skugga och en obekant Fruentimbers Skugga című műve volt 1738-1739-ben. Ez jelentette a feminizmus első hullámát az angol nyelvterületen. Sokuknak feltehetően női szerkesztők és újságírók voltak, de mivel általában névtelen álnevekkel írták őket, a legtöbb szerzőt nem sikerült azonosítani [7] . A néhány azonosított közül Margareta Momma, Anna Maria Rückerskjöld és Katarina Algren.

A női írók nagyon divatosak voltak abban az időben. Egy férfi szerkesztő megjegyezte egy női költő publikációjával kapcsolatban: "mivel semmi másra nem vágyunk jobban, mint a tudás bátorítására közöttünk, nem lehet más, mint kellemes, hogy ennek a nemnek [nő] képviselője ilyen csodálatosan támogatja szándékunkat" [4] .

A folyóiratában megjelent vita-levelezésben Algren 1772-ben ezt írta:

Bár most küldtem el a levelem, addig írok újra, amíg ki nem megy a levél. Egyetlen vigasztalásom a tollam. A művészek közül leginkább az írásművészet feltalálóját dicsérem [8]

Valószínűleg második házasságának köszönhetően Katharina Algren egy nyomdát szerzett, amelyet egy ideig ő is üzemeltetett [3] . Az általa publikált szerzők között szerepelt Hedwig Charlotte Nordenflicht is.

1772. október 29-én Katharina kiadta és szerkesztette a Levelezés két hölgy között, az egyik Stockholmban, a másik az országban, számos különböző témábanOhlgren ). Ez egy feminista kiadvány volt, két névtelen női szerző vita formájában íródott, amelyben a társadalmi lelkiismeret, a demokrácia és a nemek közötti egyenlőség mellett foglalt állást, és a nők közötti szolidaritást ajánlotta védekezésként a férfiak gyámsága és felsőbbrendűsége ellen [7] . Kijelentette, hogy az igazi szerelem elérésének egyetlen módja az egyenlőség, hozzátéve, hogy mivel a férfiak oly gyakran akarnak uralkodni a nőkön, sokkal nehezebb velük barátságot fenntartani, mint egy másik nővel [7] . Tárgyalt a szerelemről és a barátságról, a nevelésről és oktatásról, a monarchiáról és a vallásról [7] . 1773 februárjában átnevezték Correspondence Between Adelaide and Certain Literary Geniuses on Various Subjects ( svédül: Brefväxling emellan Adelaide och någre wittre snillen i omwäxlande Fättttcernings ) , majd ugyanebben az évben Conpontindfunddresningham History" Adelaide' . Adelaides brefwäxling, angående Fru Windhams historie ). Katharina Ahlgrent tekintik a jól ismert Modern nők, avagy Sophia és Belisinda gondolati játéka ( Swed. De Nymodiga Fruntimren, eller Sophias och Bélisindes Tankespel ) című folyóirat szerzőjének is, amely ugyanilyen módon íródott [3] . Elsősorban a nők oktatásával foglalkozott, mint a nők státuszának megreformálásának eszközével: például bírálta a francia nyelv dominanciáját a nők rendszeres oktatásában, mivel azt csak romantikus regények olvasására használták, és azt szorgalmazta, hogy a lányok inkább angolul tanuljanak, így részt vesz a tudományos irodalom létrehozásában, amely általában csak ezen a nyelven jelenik meg, például a történelemről és a földrajzról [9] .

Katarina Ahlgren szintén úttörő szerepet játszott Finnországban, ahol legalább 1782-től Turkuban élt. Az Om konsten att rätt behaga, az első, valójában Finnországban megjelent folyóirat szerkesztőjeként azonosítják [4] .

Kompozíciók

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Catharina Ahlgren // Nők Írók 
  2. ↑ 1 2 3 Catharina Ahlgren // (meghatározatlan cím)
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Carl Forsstrand: Sophie Hagman és Hennes samtida. Några anteckningar från det gustavianska Stockholm. második kiadás. Wahlström és Widstrand, Stockholm (1911)
  4. ↑ 1 2 3 Henrika Zilliacus-Tikkanen: När könet började skriva - Kvinnor i finländsk press 1771-1900
  5. ↑ Tilda Maria Forselius, "Min nådiga pappas Uprigtiga Vän och fiolliga flicka: Julie Ekerman/Björckegrens brev till Carl Sparre lästa utifrån frågor om makt och identitet". Magisteruppsats framlagd vid Institutionen för litteraturvetenskap och idéhistoria, Stockholms Universitet, 2002
  6. ↑ Ann Ohrberg (2001). Vittra fruntimmer. Författarroll och retorik hos frihetstidens kvinnliga författare. Stockholm: Gidlunds Forlag. ISBN 91-7844-330-X
  7. ↑ 1 2 3 4 Jakob Christensson: Signums svenska kulturhistoria. Gustavianska Tiden (2007)
  8. ↑ Tilda Maria Forselius: "Ett brev betyder så mycket" – några samtida perspektiv på historiska brev
  9. ↑ Hadenius, Stig, Nilsson, Torbjörn és Åselius, Gunnar, Sveriges historia: vad varje svensk bör veta, Bonnier Alba, Stockholm, 1996

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre