| A Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiája | |
|---|---|
| Kazah Köztársaság Іshki іster Ligaminiszter Makan Esbolatov atyndagy Almaty | |
| nemzetközi név | Makan Esbulatov, a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiája |
| Az alapítás éve | 1956 |
| Elhelyezkedés | Kazahsztán ,Almati |
| Weboldal | apa.gov.kz |
A Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Makan Esbulatovról elnevezett Almaty Akadémiája ( Kazahstan Respublikasy Іshkі іster ministerlіgi Makan Esbolatov atyndagy Almaty akadémia ) Kazahsztán felsőoktatási intézménye , az ország legnagyobb tudományos kutatási központja a tematikus alkalmazott kérdések lefolytatására. a bűnözés elleni küzdelem és a rendőri osztályok személyzetének irányítása terén.
A Belügyminisztérium Almati Akadémiája Kazahsztán Belügyminisztériumának első oktatási intézménye, amelyet 1956-ban alapítottak.
Jelenleg a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Makan Esbulatovról elnevezett Almaty Akadémiája a következő képzési területeken végez oktatási tevékenységet:
Felsőfokú végzettség - alapképzés oktatási programokban:
6B12301 – Bűnüldözés,
6B06301 - Információs rendszerek,
6B06201 - Rádiótechnika, elektronika és távközlés.
Posztgraduális képzés - doktori képzés (8D12301 - Rendészet), magisztrátus: profilirányzat (kétfokú oktatási program szerint: "Jogérvényesítés" és "Projektmenedzsment") és tudományos-pedagógiai irány (7M12301 - Rendészet).
Kiegészítő oktatás - a belügyi osztály vezetőinek képzése, a középső parancsnoki állomány képzése, át- és továbbképzés, szakmai alapképzés.
A Belügyminisztérium Almaty Akadémiája tagja az INTERPA Rendőrakadémiák Nemzetközi Szövetségének, a FÁK-országok Belügyminisztériumának Egyetemei Szövetségének és a Kazah Köztársasági Egyetemek Szövetségének, szorosan együttműködve a nemzetközi szervezetei, vezető hazai oktatási intézményei, valamint a FÁK-országok és messze külföldi Belügyminisztérium egyetemei.
A Belügyminisztérium Almaty Akadémiájának saját disszertációs tanácsa van a PhD értekezések védésére a „Jogalkalmazás” szakterületen.
A "Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiájának Tudományos Munkái" című folyóirat szerepel a Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma Oktatási és Tudományos Minőségbiztosítási Bizottsága által ajánlott tudományos publikációk listáján. Kazahsztán.
A Belügyminisztérium Almati Akadémiájának struktúrája 4 karból, egy Kutatóközpontból, osztályokból és szolgálatokból áll.
A belügyi szervek vezetőségének képzésére 1. sz.
2. számú kar a belügyi szervek középső parancsnoki állományának képzése.
Az 1. és 2. számú kar 2021-ben jött létre a Kazah Köztársaság belügyminisztere, Turgumbaev E.Z. rendőr altábornagy kezdeményezésére és támogatásával. a belügyi szervek rendszerének korszerűsítésének feltételei között.
A 2. számú kar 4 központtal rendelkezik: a Kábítószer-bûnözés Elleni Szakértõket Képzõ Osztályközi Központ, a Szélsőségesség Elleni Szakértõket Képzõ Központ, a Kiberbûnözés Elleni Szakértõket Képzõ Központ, az Ideológiai és Imázsmunka Szakértõket Képzõ Központ.
A 3. Karon a Belügyi Osztály munkatársai a posztgraduális képzés oktatási programjaira (doktori képzés, mesterképzés) készülnek.
A 4. számú szakképzési karon a kadétok felsőoktatási oktatási programjain és szakmai alapképzéseken vesznek részt. A karnak 8 tanszéke van.
A Makan Esbulatovról elnevezett Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiáját 1956-ban alapították, amikor a Szovjetunió belügyminiszterének 1956. július 23-án kelt rendelete az Alma-Ata Különleges Középiskola létrehozásáról Aláírták a KazSSR Rendőriskoláját (ASSShM).
A Belügyminisztérium Almati Akadémiája Kazahsztán Belügyminisztériumának legrégebbi oktatási intézménye.
Az almati rendőriskola megalakítása nagyon fontos esemény volt a belügyi szervek történetében, és időszerű döntés volt, mivel a régióban meglehetősen nehéz volt a helyzet. Ennek oka a nehéz társadalmi-politikai helyzet volt, hiszen az 1953-as „Berievszkaja Amnesztia” a „lelkiismereti foglyok” mellett 2,5 millió embert engedett szabadon a szabadságelvonókról, akik többsége mindenféle bűnöző volt. nem tudta csak befolyásolni a működési helyzetet, a bűnismétlés növekedését és a különösen veszélyes bűncselekmények számának növekedését.
Kazahsztán helyzetét nehezítette, hogy az anyaország igazi hazafiai mellett, akik önként mentek el a szűz és parlagot fejleszteni a testvéri szovjet köztársaságokból, egy bûnözõ elemet küldtek a sztyeppére nagy patakban, hogy amelyhez különféle kalandorok csatlakoztak – könnyű pénzt keresők.
Abban az időben a kazah milíciát bízták meg azzal a felelősségteljes feladattal, hogy biztosítsák a közrendet a szűzföldek tömeges tartózkodási helyein, megvédjék az anyagi értékeket a bűnözői behatolásoktól. Azonban nemcsak a kazah, hanem a kirgiz SSR belügyi szerveinek is nagy szüksége volt személyzetre.
Ebben a tekintetben a kazah belügyminisztérium vezetőségének sürgős kérésére egy speciális rendészeti középiskola megnyitása Alma-Atában a két szomszédos köztársaság (KazSSR és KirgSSR) rendőri személyzetének képzésére. Az SSR történelmileg fontos eseménnyé vált.
A Szovjetunió Belügyminisztériuma ASSShM létrehozásával kapcsolatos szervezési munkát a Kazah SSR Belügyminisztériumára bízták. Ezután a Kazah SSR belügyminisztere, Shrakbek Kabylbaevich Kabylbaev milícia főhadnagy és akkoriban a Belügyminisztérium Személyzeti Osztályának kiképzési osztályának vezetője, a belső szolgálat kapitánya, Makan Esbulatovich Esbulatov, nagy szerepet játszott az iskola létrehozására irányuló szervezeti intézkedések végrehajtásában.
Az Alma-Ata polgárőr szakközépiskolában az első évtől kezdve rendőröket képeztek a következő szakterületeken: bűnügyi nyomozás, BHSS, körzeti felügyelők és az Állami Gépjárműfelügyelet felügyelői.
Az Alma-Ata honvédségi szakközépiskola első érettségire 1958-ban került sor, ugyanebben az évben 3 éves képzési idővel megkezdte működését a belügyi osztály jogi szakos gyakorlati dolgozóinak levelező tagozata.
Az Alma-Ata Speciális Rendészeti Szakközépiskolában a jogi szakképzés mellett 1961-től 1977-ig a közlekedésrendészet parancsnoki állományát képező osztály működött, 100 fős létszámmal. Ugyanakkor a tanulók e kategóriájának tanterve a Harkovi Katonai Iskola jóváhagyott programján alapult. Sajnos ekkor megszűnt a közlekedésrendészet parancsnoki állományának képzési osztálya a Belügyminisztérium hasonló profilú iskolájának megnyitása kapcsán Orel városában.
Az Alma-Ata honvédségi speciális középiskola 1961 óta a felsőoktatás oktatási bázisává vált. Így itt nyílt meg a Szovjetunió Belügyminisztériumának Moszkvai Felsőfokú Iskola Levelező Oktatási Kara, majd valamivel később a Felső Iskola Részmunkaidős Oktatási Kara. Csakúgy, mint a közlekedési rendőrség parancsnoki állományának képzésére szolgáló osztály esetében, ezt a kart a Szovjetunió Belügyminisztériumának Felsőiskolájává alakították át, és áthelyezték Karagandába. Ennek ellenére az osztály vezetése 1980-ban újra megnyitotta a Szovjetunió Belügyminisztériumának Karaganda Felső Rendőriskolájának levelező osztályát az ASSShM-ben.
1965-től 1973-ig az ASSShM tanfolyamokat működtetett a félkatonai tűzoltóság parancsnoki állományának képzésére, „Tűzoltás és állami tűzfelügyelet” szakterülettel. A képzési idő 11 hónap volt. 1973 októberében ezen tanfolyamok alapján jött létre az Alma-Ata Tűzoltótechnikai Iskola, amely kivált az ASSShM-ből.
1967-ben a Kazah SSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1967. október 11-i 429-7. számú rendelete értelmében a Vörös Zászlót az Alma-Ata Speciális Rendészeti Szakközépiskola kapta. A köztársaság belügyminisztere, Sh.K. milícia főhadnagy ismertette. Kabilbaev.
A szovjet időszakban a rendőrség vörös zászlói a becsület, a vitézség és a dicsőség szimbólumát képviselték. Emlékeztettek a belügyi szervek minden dolgozójának arra a szent kötelességére, hogy hűségesen szolgálja a szocialista Szülőföldet, kitartóan és ügyesen védje a szovjet állam és nép érdekeit, fáradságot és magát az életet nem kímélve. A Vörös Zászlóval kitüntetett helyőrség teljes állománya köteles volt éberen és önzetlenül védeni, a Vörös Zászló elvesztése esetén a helyőrséget vezető rendőri szerv vezetője és a közvetlenül felelős állomány. a kárért, az előírt módon felelősek voltak ezért.
Az 1990-es évek végén a köztársasági Belügyminisztérium rendszere ismét a vezetők személyzeti képzésének akut problémájával szembesült. A munkavállalók ezen kategóriájának országon kívüli képzése nem volt indokolt a magas költségek és a FÁK-országok jogszabályainak jelentős eltérései miatt.
1991. július 27-én elfogadták a Szovjetunió Miniszteri Kabinetjének 519. számú, „A Szovjetunió Belügyminisztériumának Alma-Ata Felsőfokú Iskolája megszervezéséről szóló rendeletét”, amely alapján júliusban 1991. 30. a Szovjetunió Belügyminisztériumának 255. számú parancsát adta ki a Szovjetunió Belügyminisztériumának Alma-Ata Felsőfokú Iskola Alma-Ata Kara Karaganda Felsőiskolája alapján történő létrehozásáról. a Szovjetunió belügyei a kazah és a kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság rendőri személyzetének képzésére. Ezt megelőzően a köztársaság belügyi szervei számára valóban történelmi esemény, az oktatási intézmény állandó vezetője 12 éven át M.E. Milícia vezérőrnagy volt. Esbulatov. Utóda, aki a Szovjetunió Belügyminisztériumának Alma-Ata Felsőiskoláját vezette, a Milícia E.U. vezérőrnagya volt. Basarov.
1996. június 3-án a Kazah Köztársaság Állami Nyomozó Bizottságának 103. számú rendelete értelmében a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Felsőiskoláját az Állami Nyomozói Felsőfokú Iskolává alakították át. A Kazah Köztársaság Bizottsága. Két évvel később, a GSK feloszlatásával összefüggésben az iskola ismét a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának igazgatása alá került, majd 1998. április 27-én a Belügyminisztérium rendeletének megfelelően. a Kazah Köztársaság 134. sz., átnevezték a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Jogi Intézetévé.
A Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának tanszéki oktatásának további javításának és fejlesztésének programja 1998-2005. A tervek szerint a Kazahsztáni Belügyminisztérium saját akadémiájának létrehozását tervezték. E bekezdés értelmében és a Belügyi Osztály szakembereinek képzésének további javítása érdekében a Kazah Köztársaság kormánya 1999. június 1-jén elfogadta a 675. számú határozatot „Az „Akadémia” állami intézmény létrehozásáról. a Kazah Köztársaság Belügyminisztériuma” A határozat értelmében az Akadémia az Almati Jogi Intézet és a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Műszaki Intézetének összevonásával jött létre.
A Kazah Köztársaság kormányának 2017. február 18-án kelt 79. számú rendeletével a „Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiája” köztársasági állami intézményt Makan Esbulatovról nevezték el.
A Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Akadémiáját az ország kormányának 1999. július 1-i rendelete hozta létre az Almati Törvény és a Belügyminisztérium Almati Műszaki Intézetei alapján. Kazahsztán a Kazah Köztársaság belügyi szervei osztályok oktatásának javítására és fejlesztésére vonatkozó, 1998–2005 - ös programnak megfelelően [1] . Az Almati Akadémia születésnapja 1956. július 23-a, amikor megalakult az Almati Szakközépiskola. A Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának 2002. június 11-én kelt 407. számú rendelete értelmében az Akadémián három intézetet hoztak létre: a belügyi osztály vezetőinek képzésére szolgáló intézetet; középfokú szakirányú végzettségen alapuló jogintézet; kutatóintézet [1] A Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Jogi Főiskolájának átszervezése után a Kazah Köztársaság Belügyminisztériuma Akadémia Jogi Intézetének speciális karát szervezték meg a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Akadémiája. A speciális kart 2012 szeptemberében átszervezték, és létrehozták a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiájának Műszaki Karát. Jelenleg a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiáján az "operatív-nyomozó", "nyomozó-törvényszéki", "operatív-törvényszéki", "közigazgatási-jogi" és " Információs rendszerek" szakirányok.
1956-ban megalapítják a Szovjetunió Belügyminisztériumának Alma-Ata Speciális Rendészeti Szakközépiskoláját
1961 Az ASSShM alapján a Belügyminisztérium Moszkvai Felsőfokú Iskola levelező osztályának karának, majd a Szovjetunió Belügyminisztériumának Felsőfokú Iskolájának részmunkaidős osztályának létrehozása
1969 a Szovjetunió Belügyminisztérium Felsőfokú Iskolája részmunkaidős tanszékének karának átalakítása a Szovjetunió Belügyminisztériumának Felsőiskolájává, áthelyezésével Karagandába
1973 létrehozása tizenegy hónapos tanfolyamok alapján az Alma-Ata Tűzoltó Műszaki Iskola tűzoltóság parancsnoki állományának felkészítésére
1991-es létrehozás a Szovjetunió Belügyminisztériumának Karaganda Felsőiskolájának Alma-Ata Karán és a Szovjetunió Belügyminisztériumának Alma-Ata Felsőiskoláján
1996-os átalakulás a Kazah Köztársaság Állami Nyomozó Bizottságának Almaty Felső Nyomozó Iskolává
1998-as átalakulás a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Jogi Intézetévé
1999-es létrehozás a Belügyminisztérium Almati Jogi Intézete és a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Akadémia Belügyminisztériumának Almati Műszaki Intézete alapján
2010-es létrehozás a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Akadémiája és a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Jogi Főiskolája és a Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiája alapján
A Kazah Köztársaság Belügyminisztériumának Almati Akadémiájának 2017-es megbízása Makan Esbulatovról
A Belügyminisztérium Almaty Akadémiájának vezetői közül különböző években a Kazah Köztársaság 2 belügyminiszter-helyettese és 2 belügyminisztere vezette.
| Kazahsztán felsőoktatási intézményei | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||