A nitrogénszabály kimondja, hogy a csak hidrogénből , szénből , nitrogénből , oxigénből , szilíciumból , foszforból , kénből és halogénekből álló szerves vegyületekben a molekulatömeg paritása egybeesik a nitrogénatomok számának paritásával . Szerves molekula mennyiségi összetételének meghatározására használják . A nitrogénszabály nem érvényes szervetlen molekulákra, például a NO és NO 2 nitrogén-oxidjai páratlan mennyiségű nitrogént tartalmaznak, hanem páros (30 amu, illetve 46 amu) tömegűek.
Ez a szabály abból következik, hogy a páros atomtömegű semleges szerves molekulákban a leggyakoribb elemek páros számú kovalens kötést, a páratlan tömegű elemek pedig páratlan számú kovalens kötést tartalmaznak, kivéve a nitrogént, amely 14 a tömeggel. e.m., 3 vagy 5 kovalens kötést tartalmaz .
Tételezzük fel először, hogy a molekulában nincs nitrogén. Ahhoz, hogy az összes atom összes vegyértéklehetősége telített legyen, szükséges, hogy az összes atom vegyértékeinek száma páros legyen (mivel minden egyes kötéshez vagy annak megfelelőjéhez két különböző atomból származó vegyértéket „használunk”). Ez utóbbi esetében a páratlan vegyértékû atomok számának párosnak kell lennie. Mivel a tömegük is páratlan, a molekula össztömege mindig páros lesz.
Most tételezzük fel a nitrogén jelenlétét. A nitrogént feltételesen ábrázoljuk 13-as atomtömegű atomoknak, de a molekula össztömegének számításakor adjunk hozzá a-t. e.m. a nitrogének száma szerint. Ekkor a fenti érvek továbbra is érvényesek, páros számú, páratlan vegyértékű atomra (nitrogén vagy mások) továbbra is szükség van, és így is egyenletes össztömeg fog megjelenni (mielőtt a. m.u.-t hozzáadnánk a nitrogénatomok számával). Ha a molekulában páros számú nitrogén van, akkor ehhez a páros tömeghez páros számú a-t kell hozzáadni. e.m. és egyenletes molekulatömeget is kapsz. Ha egy molekulában páratlan számú nitrogén van, akkor páratlan molekulatömeget kapunk. Így a molekulatömeg paritása egybeesik a nitrogénatomok számának paritásával, amit meg kellett mutatni.