Mkrtich Ajemyan | |
---|---|
sérelem. Մկրտիչ Աճէմեան | |
Születési dátum | 1838. november 10 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1917. augusztus 28. (78 éves) |
A halál helye | |
Állampolgárság (állampolgárság) | |
Foglalkozása | költő |
Műfaj | költészet |
Mkrtich Ajemyan (Achemyan, örményül Մկրտիչ Աճէմեան ; 1838-1917) örmény költő, műfordító, drámaíró és színházi személyiség [3] .
Konstantinápolyban , az Ortakoy régióban született, általános iskolai tanulmányait egy helyi örmény iskolában szerezte. Ezután Velencében tanult a Murad-Rafaelyan örmény iskolában, ahol Ghevond Alishan irányítása alatt fejlesztette irodalmi tehetségét. 1858-ban visszatért Konstantinápolyba, ahol az 1860-as évek végétől részt vett a kulturális, elsősorban a színházi életben, verseket és színdarabokat írt. Mosoly és könnyek című versének első gyűjteménye ( Arm. Ժպիտք և արտասունք ) 1871 -ben jelent meg .
Adzsemjan művének fő lényege a társadalmi igazságtalanság elleni tiltakozás. Népszerűséget szereztek versei, amelyek a nagyvárosban dolgozó örmények nehéz életét ábrázolják [3] . Ajemyan versei folyóiratokban jelentek meg, majd a debütáláson kívül a „ Fény és árnyékok ” ( Arm. Լոյս եւ ստուերք , 1878) és a „ Tavaszi szelek ” ( Arm. Լոյւ ) ( Arm. Լոյւ ) gyűjteményekbe is bekerültek. 1908-ban, néhány 1892 után írt verssel kiegészítve, egy könyvben újra kiadták mindhárom versgyűjteményt " Remegő mondókák " címmel ( Arm. Թրթռուն յանգեր , 1908). Schiller , La Fontaine , Beranger és mások műveinek örmény nyelvű fordításait 1911-ben külön adták ki "Különféle fordítások" címmel ( Arm. Զանազան թարգմանութիւնք ).
Պետրոսյան Հ., Հայ գրականության բիբլիոգրաֆիա, Երևան, 1953.
|