Agakhi, Muhammad Riza
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. január 28-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .| Muhammad Riza Agakhi | |
|---|---|
| üzbég Muhammad Rizo Ogahiy | |
| Álnevek | Agakhi |
| Születési dátum | 1809 |
| Születési hely | kishlak Kiyat, Khiva közelében , Khiva Khanate |
| Halál dátuma | 1874 |
| A halál helye | ismeretlen, feltehetően Khiva |
| Polgárság | Khiva Kánság |
| Foglalkozása | költő, történész, műfordító |
| Több éves kreativitás | 1857-1874 |
| A művek nyelve | üzbég , perzsa |
Muhammad Riza Agakhi ( üzb . Muhammad Rizo Ogahiy ; 1809 [1] [2] [3] […] , Khiva — 1874 [1] [2] [3] […] , Khiva ) üzbég költő, történész és műfordító .
Agakha verseit ma is díszítik Horezm és különösen Khiva számos emlékműve .
Életrajz
Muhammad Riza Agakhi 1809-ben született Kiyat faluban , Khiva közelében , Erniyazbek mirab (vízkészlet- és öntözés-ellenőrzés vezetője) családjában. A Yuz klánból az üzbég nemességhez tartozott . Amikor Muhammad Rize három éves, apja, Erniyazbek meghal, és Muhammad Rize nagybátyja , Munis Shermuhammad kezében marad , aki híres költő, író, történész és műfordító volt, és Munis Khorezmi néven széles körben ismert. Erniyazbek halála után Munis Khorezmi lesz a mirab. 1829-ben Munis Khorezmi meghalt, és Muhammad Riza Agakhi elfoglalta helyét a világban, de 1857-ben elhagyta posztját.
Kreativitás
A "Riyaz ud-davla" ("A jólét kertje"), a "Zubdat ut-tavarikh" ("A krónikák krémje"), a "Jami ul-vakiati sultani" ("A szultán eseményeinek gyűjteménye") történelmi művek szerzője , "Gulshani davlat" ("A boldogság virágos kertje") és "Shahid ul-ikbal" ("A boldogság tanúja"). A "Riyaz ud-davla" kompozíció Khorezm történetét meséli el 1825 -től 1842 -ig . A Zubdat ut-tavarikh Khorezm történetét írja le 1843 -tól 1846 -ig . A "Jami ul-vakiati sultani" Khorezm 1846 és 1855 közötti történetének szentelték. A "Gulshani davlat" 1856 -tól 1865 -ig tartalmazza a történelmet . Agakhi "Shahid ul-ikbal" utolsó munkája az 1865 és 1872 közötti időszaknak szól .
Üzbég és tádzsik nyelvű verseiben polgári motívumok hangzanak fel - a valósággal való elégedetlenség, a képmutatás elítélése. A lírai kanapén "A szerelmesek talizmánja" Agakhi magas emberi érzéseket énekelt. Agakhi a keleti klasszikusok több mint 20 történelmi és művészeti művét fordította le üzbégre (beleértve Saadi "Gulistán"-ját is). Történelmi munkáját Bayani történész folytatta . A leghíresebb „Feruz” dalt, amelyet sok üzbég énekes énekel, szintén Agakhi írta.
Agakhi 1874 -ben halt meg Khivában .
Orosz nyelvű fordítások
AGAHI "Válogatott" fordítása: Naum Grebnev , R. Moran. Az Üzbég SSR Központi Bizottságának Kiadója, Taskent, 1984. Példányszám 355 000
Linkek
- Agehi, Muhammad Riza. "A jólét kertjei", "Krónikák krémje", "Szultáni események gyűjteménye", "A boldogság virága", "A boldogság tanúja" . - a Keleti irodalom oldalon .
 |
| |||
|---|---|---|---|---|
- ↑ 1 2 Muḣammad Rizo Mirob Ėrniëzbek ŭghli Ogaḣiĭ // A tárgyi terminológia fazettált alkalmazása
- ↑ 1 2 Muḥammad Riḍā Mīrāb Āgahī // CERL Tezaurusz (angol) - Európai Kutatókönyvtárak Konzorciuma .
- ↑ 1 2 Muhammad Rizo Mirob Erniezbek ŭghli Ogahii // NUKAT - 2002.