Jakovlev, Konsztantyin Pavlovics
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. április 18-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .| Konsztantyin Pavlovics Jakovlev (Rydzevsky) | |
|---|---|
| Születési dátum | 1885. július 18 |
| Születési hely | Vlagyimir |
| Halál dátuma | 1976 |
| A halál helye | Moszkva |
| Ország |
Orosz Birodalom ,RSFSR(1917-1922), Szovjetunió |
| Tudományos szféra | fizika |
| Munkavégzés helye |
Moszkvai Egyetem , Moszkvai Állami Egyetem |
| alma Mater | Moszkvai Egyetem (1908) |
| Akadémiai fokozat |
a fizikai és matematikai tudományok mestere (1914) , a fizikai és matematikai tudományok doktora (1935) |
| Akadémiai cím | professzor (1919) |
| tudományos tanácsadója |
P. N. Lebegyev , A. P. Szokolov |
 A Wikiforrásnál dolgozik | |
Konsztantyin Pavlovics Yakovlev (Rydzevsky) (1885-1976) - orosz (szovjet) fizikus, a Moszkvai Egyetem professzora.
Életrajz
Egy kollégiumi tanácsadó családjából származott , igazi neve Rydzewski volt . A Moszkvai Egyetem Fizikai és Matematikai Karára lépett (1904). Diákként P. N. Lebegyev laboratóriumában kezdett dolgozni (1907 óta), és utasítására infravörös spektrométert készített . I. oklevéllel (1908) végzett az egyetemen, és otthagyták a professzori állásra készülni. A Moszkvai Egyetem magántanára (1912) . Megvédte "Néhány szerves vegyület infravörös abszorpciós spektruma" című szakdolgozatát fizikai és matematikai tudományok mesterképzésében (1914) [1] .
Érdekelnek a radioaktivitás problémái. Kétszer járt E. Rutherford manchesteri laboratóriumában ( 1912-1913), ahol kutatásokat végzett ezen a területen. A. P. Sokolov professzor irányításával tudományos és oktatási laboratóriumot hozott létre a Moszkvai Egyetem Fizikai és Matematikai Karán (1913), és kiadta az első oroszországi tankönyvet ezekről a kérdésekről [2] . A Fizika Tanszék tanára (1919–1930).
A Fizikai és Matematikai Karon a Fizikai és Krisztallográfiai Intézet létrehozása után Jakovlev, annak egyik első rendes tagja (1922–1930), radiológiai laboratóriumot és radioaktivitási szakirányt szervezett az intézetben. Jakovlev az izotópok tömegspektrométerrel történő szétválasztásával foglalkozott : sikerült a Ne20 és Ne22 izotópokat szétválasztania .
A Moszkvai Egyetemen a „Kísérleti fizika”, az „Általános fizika” kurzusokat tanította (1913 óta). Az egyetem rektorhelyettesévé választották (1919).
A Moszkvai Állami Egyetem első Ideiglenes Elnökségének/testületének tagja (1920–1924). A Fizikai és Matematikai Kar dékánja (1923–1924). A Biológiai Kar Általános Fizikai Tanszékének/A Fizikai Kar Természettudományi Karának Általános Fizika Tanszékének professzora (1949–1976) [1] .
Főbb munkái :
- Szakember. műhely a radioaktivitásról (1913)
- A tórium és az aktínium aktív csapadékának előállítása (1918)
- Tapasztalt fizika. Előadások – tankönyv (1923)
- Fluoreszkáló képernyők csatorna gerendákhoz (1928)
- Röntgen sugarai (1929)
- Mérési eredmények matematikai feldolgozása (1950, 1953)
- Az atom szerkezete és a magfolyamatok (1959).
Jegyzetek
- ↑ 1 2 A Moszkvai Egyetem Évkönyve .
- ↑ Császári Moszkvai Egyetem, 2010 , p. 875.
Irodalom
- Császári Moszkvai Egyetem: 1755-1917: enciklopédikus szótár / A. Yu. Andreev, D. A. Tsygankov. - M .: Russian Political Encyclopedia (ROSSPEN), 2010. - S. 875-876. — 894 p. - 2000 példány. — ISBN 978-5-8243-1429-8 .
Linkek
- Jakovlev (Ridzevszkij) Konsztantyin Pavlovics . A Moszkvai Egyetem krónikája . Letöltve: 2017. december 7.
 |
| |||
|---|---|---|---|---|