| Yabuti | |
|---|---|
| önnév | djeoromitxi |
| Országok | Brazília |
| Régiók | Rondonia |
| A hangszórók teljes száma | 5 fő (YWAM 1990) |
| Állapot | a kihalás szélén |
| Osztályozás | |
| Kategória | Dél-Amerika nyelvei |
| Yabutian család | |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | jbt |
| WALS | jbt |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 1616 |
| Etnológus | jbt |
| ELCat | 3267 |
| IETF | jbt |
| Glottolog | djeo1235 |
A jabuti (zhabuti, kipiu, dzheoromichi) a jabuti nyelvek egyike, a jabuti törzs nyelve . Elterjedt Brazíliában, Rondonia állam déli részén, a bolíviai határ mentén. Az Ethnologue szerint összesen 5 ember beszélt yabuti nyelven 1990-ben. Rodrigues szerint 1986-ban 40 jabutiai volt (Rodrigues 1986).
Jelenleg a yabuti hangszórók három tartalékban vannak [1] :
Maldi (1991) szerint öt csoportra oszthatók: joromite, kunonere, kurofe, kunambiro és orikotare.
A guajiro hangrendszer meglehetősen egyszerű, bár nem egészen jellemző a dél-amerikai nyelvekre.
A vokalizmust egy teljes, 7 tagú háromszögrendszer képviseli. A hat szóbeli magánhangzónak csak 4 nazális felel meg: / ĩ , ẽ , ã , õ /.
| elülső | közepes | hátulsó | |
| felső | én | ɨ | u |
| közepes | e | ə | o |
| Alsó | a |
A /ɨ/ magánhangzót általában "ü"-vel jelenítik meg.
A Yabuti mozgatható, nem kontrasztos dinamikus hangsúlyt tartalmaz, amely általában az utolsó szótagra esik.
| ajak- | fogászati | Alveoláris | Alveo-palatális | Veláris | Glottal | |
| robbanó | pb _ | t d | k | |||
| afrikaiak | ps bz | ʧʤ _ | ||||
| végzős hallgatók | β | h | ||||
| orr | m | n | ||||
| Remegő | r |
A yabuti nyelv mássalhangzói elég szegényesek: nincsenek /j/, /l/ és egyéb sima , egyetlen sibiláns sincs, még /s/ sem. Ugyanakkor tartalmazza a világ legritkább, Dél-Amerikában sehol másutt nem ismert szeméremajkak /ps/ /bz/ affrikátjait [2] .
A c betű egy zöngétlen sibiláns affrikátot [ʧ] , a j betű pedig egy zöngéd sibiláns afrikátot [ʤ] jelöl .