Jurinszkij kerület

kerület / önkormányzati kerület
Jurinszkij kerület
rét márc. Yurino kundem
bányász. Yörnü kymdem

Seremetev kastély Yurinóban
Zászló Címer
é. sz. 56°18′. SH. 46°18′ kelet e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Mari El Köztársaság
Adm. központ város Yurino
Adminisztráció vezetője Shikhova Marina Evgenievna [1]
Az önkormányzat vezetője, a Képviselő-testület elnöke Morozov Anatolij Nyikolajevics [2]
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1924
Négyzet

2040,15 [3]  km²

  • (5. hely)
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség

6590 [4]  fő ( 2021 )

  • (0,97%)
Sűrűség 3,23 fő/km²
Digitális azonosítók
Telefon kód 83644
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Jurinszkij körzet ( Lugovomar. Yurino Kundem [5] , Gornomar. Yurnӹ Kymdem ) közigazgatási-területi egység és település ( önkormányzati körzet ) az Orosz Föderáció Mari El Köztársaság részeként .

Közigazgatási központja Yurino városi jellegű települése .

Földrajz

A terület a Volga bal partján található, a Mari El Köztársaság nyugati részén, és határos: a Nyizsnyij Novgorod régió Voskresensky és Vorotynsky kerületeivel , keletről - Kilemarsky , délről - Mari El Gornomarsky kerületeivel. A Vetluga régiót a Volga mellékfolyója két részre osztja .

A kerület területe 2154 km². A kerület területének több mint 75%-át elegyes erdők foglalják el, felszíne többnyire sík.

A Volga, Vetluga, Lunda , Dorogucha folyók folynak át a kerület területén . Sok kis folyó, patak, tó.

A fő nyersanyagok közé tartoznak a tőzeglápok, a Maryinskoye és Zinovievskoye lelőhelyek agyag- és homoktelepei.

Történelem

Jura kanton 1924. augusztus 28-án alakult .

1931. december 10-én a Kozmodemyansky és Jurinsky kantonokat a Gornomarijszkij körzetbe vonták be . 1936-ban a Gornomarijszkij kerületet Jelasovszkij, Jurinszkij és Kozmodemjanszkij körzetekre osztották fel.

1963. február 1-jén a Jurinszkij körzetet ismét megszüntették, és területét a Jelasovszkij körzettel együtt a Gornomarij vidéki körzetbe foglalták.

1972. március 31-én újjáalakították a Jurinszkij kerületet.

Népesség

Népesség
1939 [6]1959 [7]1979 [8]1989 [9]2002 [10]20052009 [11]2010 [12]
32 151 33 039 19 272 14 561 11 487 10 800 9938 8758
2011 [13]2012 [14]2013 [15]2014 [16]2015 [17]2016 [18]2017 [19]2018 [20]
8729 8509 8321 8097 7896 7771 7496 7276
2019 [21]2020 [22]2021 [4]
7059 6841 6590


Urbanizáció

A kerület lakosságának 40,39%-a városi területen él (városi település Yurino ).

Nemzeti összetétel

A Jurinszkij körzet lakosságának országos összetétele a 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint . A népszámlálás szerint 21 nemzetiség képviselője van a régióban [23] .

Nem. Népesség
,
fő (2010)
[23]
%-a
összesen
Az állampolgárságot megjelölők %
-a _



Teljes 8758 100,00%
egy oroszok 8152 93,08% 93,37%
2 Mari 375 4,28% 4,30%
3 csuvas 65 0,74% 0,74%
négy tatárok 37 0,42% 0,42%
5 ukránok harminc 0,34% 0,34%
6 örmények tizennégy 0,16% 0,16%
7 fehéroroszok 12 0,14% 0,14%
Egyéb 24 0,27% 0,27%
megjelölt állampolgárság 8731 99,69% 100,00%
nem jelölte meg az állampolgárságot 27 0,31%

Közigazgatási felosztások

Közigazgatási-területi egységként a Jurinszkij körzet 1 városi típusú települést (Urgt) és 5 vidéki körzetet foglal magában [24] . A vidéki körzetek azonos elnevezésűek a határaikon belül kialakult vidéki településekkel, a városi települések pedig városi településekről kaptak nevet.

A Jurinszkij önkormányzati körzet 6 települést foglal magában , köztük 1 városi települést és 5 vidéki települést [25] .

Nem.Önkormányzati
szerv
közigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
1e-06Városi település:
egyYurinovárosi település Yurinoegy 2662 [4]7,26 [3]
1.000002Vidéki települések:
2BykovskoeBykovka falu9 1542 [4]566,77 [3]
3VasziljevszkojeVasziljevszkoe falutizenegy 319 [4]257,10 [3]
négyKozikivskeKozikovo falu6 311 [4]573,43 [3]
5MaryinszkojeMaryino falutizenegy 943 [4]235,92 [3]
6JurkinszkijYurkino település5 813 [4]399,67 [3]

A Mari El Köztársaság 2014. április 28-i 14-З törvénye értelmében Bykovskoe és Gornoshumets vidéki településeket egy új önkormányzati formációba vonták be Bykovskoe vidéki településsé , amelynek közigazgatási központja Bykovka faluban található [26] .

Települések

A Jurinszkij körzetben 43 település található.

Közgazdaságtan

Ipar

A térség ipari vállalkozásai fa kitermeléssel, kitermeléssel, fűrészáru, rétegelt lemez alapanyag előállításával, tűzifa beszerzéssel, tőzeg kitermeléssel foglalkoznak.

Az ipari termelést tekintve a fő ágazatok: erdészet és fafeldolgozás - 65%, üzemanyag - 1,8% , erdészet - 0,6% , feldolgozás - 32% .

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fő iránya a hús- és tejtermék.

Közlekedés

Kultúra és oktatás

Oktatási intézmények

Kulturális intézmények

Műemlékek a kultúra

Egészségügy

Lásd még

Jurinszkij kerület
  • A Jurinszkij kerület kulturális örökségének műemlékeinek listája a Wikigiden

Jegyzetek

  1. A "Yurinsky Municipal District" önkormányzati formáció adminisztrációjának vezetése A Wayback Machine 2015. április 14-i keltezésű archív példánya .
  2. Képviselői értekezlet archiválva 2017. október 2-án a Wayback Machine -ben .
  3. 1 2 3 4 5 6 7 Mari El. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2019. november 29. Az eredetiből archiválva : 2020. május 2.
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  5. Mari El Köztársaság településeinek listája a Mari El Köztársaság államnyelvein A Wayback Machine 2015. november 17-i archív másolata . Mari El Köztársaság Kulturális, Sajtó- és Etnikai Minisztériuma, Mari El Köztársaság Állami Nyelvi Bizottsága, Mari Nyelv-, Irodalom- és Történeti Kutatóintézet. V. M. Vasziljev.
  6. 1939-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió tényleges lakossága régiók és városok szerint . Letöltve: 2013. november 20. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16..
  7. 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  8. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  9. 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  10. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  11. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  12. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 35 30 31 32 35 34 34 34 40 _ _ _ Városok, kerületek, városi és vidéki települések népessége
  13. Mari El. A városi és vidéki lakosság becsült száma folyó év január 1-jén 2009-2014
  14. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  16. A lakónépesség számának becslése a Mari El Köztársaság települései szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. április 1. Az eredetiből archiválva : 2014. április 1..
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  21. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  22. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  23. 1 2 A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredménye. Hírlevél: 2. szám - Jurinszkij kerület. Nemzetiségek (elérhetetlen link) . Letöltve: 2020. január 4. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6..   . Maristat.
  24. A Mari El Köztársaság kormányának 2008. január 18-i 9. számú rendelete „A Mari El Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetének nyilvántartásáról” (módosítva: 2014.10.24.) . docs.cntd.ru. Letöltve: 2018. október 4. Az eredetiből archiválva : 2019. november 6..
  25. A Mari El Köztársaság 2004. június 18-i 15-Z. sz. törvénye „A Mari El Köztársaság önkormányzati körzeteinek, városi körzeteinek helyzetéről, határairól és összetételéről” . Letöltve: 2018. október 4. Az eredetiből archiválva : 2018. október 11..
  26. A Mari El Köztársaság 2014. április 28-i 14-Z. sz. törvénye "A Mari El Köztársaság egyes közigazgatási-területi egységeinek és településeinek átalakításáról és a Mari El Köztársaság egyes jogalkotási aktusainak módosításáról" ( 2014. április 28.). Letöltve: 2015. április 7. Az eredetiből archiválva : 2015. április 16..

Linkek