A Yuzhak egy erős délkeleti sarkvidéki szél, természeténél fogva nagyon hasonlít a Svalbard föhnhez , valamint a Novorossiysk és Novaya Zemlya fenyőerdőkhöz . Ezekkel a szelekkel együtt az úgynevezett lejtős szélviharokhoz tartozik, és azokhoz hasonló előfordulási mechanizmussal rendelkezik [1] .
A Yuzhak időszakosan előfordul a Kelet-Szibériai-tenger partjain és Pevek kikötőjében , ahol a Pevek-hegység hátoldalán fúj. Megjelenésének előhírnöke egy stabil felhőgerinc kialakulása tiszta égbolton [2] . A városi hatóságok szerint a yuzhak sebessége elérheti a 35-50 métert másodpercenként, és a terület, amelyen megnyilvánul, 20-40 négyzetkilométeres területen található. Egy ilyen szél egészen váratlanul az év bármely szakában elérheti a partot, és hetekig fújhat megállás nélkül [3] .
Juzsakot Oleg Kuvaev szovjet író 1959-ben a következőképpen írta le [4] :
... Éles széllökések csapják meg a házak falát, és ritka járókelőket hajtanak meg. Egyre gyakrabban jönnek ezek a légröplabda, és most szűk széláramok töltik be az utcákat, az eget, a földet. Lehajolva ritka alakok rohannak át a boltba, hogy felhalmozzák az élelmiszert: egy déli ember két-három napos is lehet. Itt látható, hogyan haladnak át többen kezet ölelve a falun. A szél kibontja a láncot, és hirtelen ellenállhatatlanul a ház falához löki... Megremegtek, és simán, súlytalanul kezdtek leszakadni az egyik ház tetején lévő deszkákról, és könnyedén forogva, mint a tollak a szélben, tompán ütöttek. a kerítés az utca túloldalán. Csendben vaslemezeket teker a tetőre... Nehéz elmenni. Vízszintesen szálló homokkal kevert hósugarak csapódnak az arcba, a hó ráolvad és jégkéreggé fagy. A homok fájdalmasan bántja a szemet, rajta maradnak a bőrbe maró fekete foltok. Csak egy pillanatra fogod meg a szemeddel egy simán lesöpört út egy darabját vagy egy ház szoros falát. A szobákban az ablak alatti fal mellett rengeteg hó van. Bemászott a redőnyök réseibe. Nincs fény...