A Moldovából való kivándorlás tömeges jelenség, amely jelentős hatással van az állam demográfiájára és gazdaságára .
A Szovjetunió összeomlását kísérő gazdasági instabilitás, a zuhanó jövedelemszint és az egekbe szökő munkanélküliség miatt a polgárok az 1990-es évek első felében tömeges kivándorlásba kezdtek Moldovából . A Moldovai Köztársaság Információs és Biztonsági Szolgálatának becslései szerint 1 200 000-2 millió moldovai állampolgár (ami a teljes 3,6 milliós lakosság közel 45%-a) dolgozik külföldön, és túlnyomó többségük illegális. Csak mintegy 80 ezren tartózkodnak legálisan külföldi országokban. Oroszország (különösen Moszkva és a moszkvai régió ), Olaszország , Ukrajna , Románia , Portugália , Spanyolország , Görögország , Törökország és Izrael a kivándorlás fő célpontja (csökkenő fontossági sorrendben). E migrációs áramlások titkos jellege miatt nem létezik hivatalos statisztika erről a témáról. A feltételezések szerint mintegy 500 000 moldovai dolgozik Oroszországban, főként az építőiparban. Más becslések szerint Olaszországban is körülbelül 500 000 köztársasági polgár él.
A moldovai állampolgárok elsősorban azokat az országokat választják munkaerő-migrációra, ahol a többség oroszul beszél (Oroszország, Izrael, ritkábban Ukrajna), vagy román nyelvű országokba vándorol (anyanyelvük hasonlósága miatt). Az oroszok és az ukránok Oroszországba vagy Ukrajnába, a török nyelvű gagauzok Törökországba [1] .
A moldovai állampolgárok külföldre utalása a 2014-es adatok szerint a moldovai GDP közel 24,9%-át teszi ki , ez az ötödik legmagasabb százalék a világon ennél a mutatónál [2] .
A migránsok számának meredek növekedése arra késztette Berlint, hogy javaslatot tegyen Chisinaunak a határt illegálisan átlépő személyek kiutasításának egyszerűsített eljárásáról. Németország és Moldova egyszerűsített eljárásban állapodott meg azon moldovai állampolgárok kiutasítására, akiknek nincs joguk Németországban tartózkodni. 2018. szeptember 26-án a Belügyminisztérium és a Német Külügyminisztérium erről megállapodást írt alá Moldova Belügyminisztériumával.
Megállapodásaik szerint ezentúl maguk a német hatóságok is kiállíthatják az útlevelüket helyettesítő okmányokat a Moldovából érkező migránsoknak Németországban illegálisan, és hazaküldhetik őket.
Korábban egy okmányokkal nem rendelkező migráns kiutasításához Moldovából kellett az útlevelét visszaállítani az azonosítás után.
A német szövetségi belügyminisztériumot aggasztja a moldovai menedékkérők növekvő száma. Erről a DPA ügynökség számolt be Helmut Teichmann, a Belügyminisztérium államtitkárának Elke Breitenbach berlini integrációs szenátorhoz intézett levelére hivatkozva.
Teichmann levélben kifejtette, hogy 2021-ben a Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal 2021-ben 1500 menedékjogi határozatot hozott, és egyik esetben sem volt szükség nemzetközi védelem megadására a kérelmezőknek. Ezt a fejleményt "robbanékony" visszaéléseknek nevezte a migránsok részéről. [3]
A DPA szerint 2021 augusztusában 431 menedékkérelem érkezett moldovai állampolgároktól Németországban. Így a köztársaság ebben a mutatóban az ötödik helyre került Szíria, Afganisztán, Irak és Törökország után.