Kiürítés ( lat. evacuatio az evacuare -ből "üres, távolíts el", más forrásban a lat. vacuus - üres [1] ) - emberek, anyagi és kulturális értékek szervezett mozgása biztonságos helyekre; [2] csapatok kivonása ; állami intézmények, állami szervezetek, sőt a kormányok biztonságos helyekre költöztetése [3] . Tűz esetén: személyek kényszerszervezett önálló mozgása a helyiségből a szabadba vagy biztonságos területre. [négy]
A lakosság, az anyagi és kulturális értékek biztonságos területekre történő evakuálása a polgári védelem egyik fő feladata. [5]
Szétszórás - intézkedéscsomag a nemzetgazdasági objektumok vészhelyzetében dolgozó, munkavégzéstől mentes személyzet , valamint a város életét biztosító személyzet (közmű ) szervezett eltávolítására (kivonásra) és külvárosi területen történő elhelyezésére. dolgozók és így tovább). A szétszóródottakat folyamatosan a városi munkahelyekre szállítják, a munka végén pedig a kertvárosi területre viszik őket.
A lakosság evakuálása és szétoszlatása a következő elvek szerint történhet:
A szétszórt polgári védelmi alakulatokat , betegeket, időseket, fogyatékkal élőket, 10 éven aluli gyermekes nőket szállítják ki közlekedéssel . A többi polgári kategóriát gyalog viszik ki a közbenső evakuációs pontra. A külvárosi területen a kiürítési és szétszóródási területeket a helyi végrehajtó hatóságokkal és a polgári védelemmel egyeztetik . Az evakuálási területeken található lakó-, igazgatási és középületek teljes alapja a polgári védelem vezetőinek - a helyi végrehajtó hatóságok vezetőinek - rendelkezésére áll. Az állampolgárok elhelyezése ezekben a szervek által kiadott parancsok alapján történik.
Az áttelepítés a sugárbaleset, megsemmisítés, árvíz stb. zónából állandó lakóhelyre történő áttelepítése. Ideiglenes letelepedés az emberek hónapokban vagy hosszabb ideig tartó letelepítése, az állandó lakóhelyükre történő esetleges későbbi visszatérés függvényében.
A kiürítésre való felkészüléshez előzetesen előkészítő intézkedéseket kell végrehajtani:
Az épületekből, építményekből és egyéb tárgyakból tűz esetén az emberek evakuálásának biztosítása tűzvédelmi intézkedés. [6] A tüzek, balesetek, katasztrófák és egyéb vészhelyzetek helyszínéről a tüzek oltása és a vészhelyzeti mentési műveletek során az embereket és a vagyontárgyakat evakuálják. [7]
Az egyik legfontosabb biztonsági kérdés a zsúfolt helyek kiürítése. Az építmények céljától függően az evakuálásnak két fő típusát kell megkülönböztetni - fokozatos és egyidejű; fokozatos figyelhető meg például az adminisztratív és kereskedelmi célú épületekben, egyidejűleg - a tömegtalálkozókra szolgáló épületekben.
A fokozatos evakuálás egyidejű evakuálássá alakítható olyan körülmények fennállása esetén, amelyek az evakuálás szükségességét az épületben tartózkodókra kiterjesztik [8] .
Az épületeknek olyan konstruktív, térrendezési és mérnöki megoldásokat kell biztosítaniuk, amelyek tűz esetén lehetővé teszik az emberek életkorától és fizikai állapotától függetlenül az épület melletti területről történő evakuálását, mielőtt az életüket és egészségüket veszélyeztetné. veszélyes tűztényezők hatása miatt következik be [9] .
A vészkijáratok paramétereire vonatkozó követelményeket (beleértve az ajtókat, lépcsősorokat, folyosókat és egyéb utakat) az épületosztályok szerinti bontásban az SP 1.13130 „Tűzvédelmi rendszerek” szabályozza. Kiürítési útvonalak és kijáratok "(A rendkívüli helyzetek minisztériumának 2020. március 19-i 194. sz. rendelete) [10] .
Az épületekben lévő MGN becsült számát épületcsoportonként a Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának 2020. március 19-i 194. számú rendeletének 9.1.3. és 9.1.4. pontja határozza meg.
Ugyanez a sorrend szabályozza az MGN mobilitási csoportok szerinti besorolását:
Mobilitási csoport | A mobilitási csoportokba tartozó személyek általános jellemzői |
---|---|
M1 | Mozgáskorlátozottak (nyugdíjas korúak, óvodáskorúak, terhes nők), valamint siketek és nagyothallók |
M2 | Idős betegek (ideértve az idős kor miatt fogyatékkal élőket is), fehér botot használó látássérültek |
M3 | Mozgáskorlátozottak és egyéb mozgáskorlátozottak, akik nem tartoznak az M2 csoportba, mozgáskor kiegészítő támasztékokat (mankó, bot) használnak, fogyatékkal élők protézisen |
M4 | Mozgáskorlátozott és egyéb mozgáskorlátozott, M2 csoportba nem tartozó, tolószékben mozgó személyek |
NM | Mozdulatlan állampolgárok |
NT | Nem szállítható emberek |
DE | Korlátozott szabadságfokkal rendelkező személyek, beleértve a szellemi fogyatékossággal élőket is |
A mozgásukban korlátozott személyek szolgálati helyeit és állandó lakóhelyét a lehető legkisebb távolságra kell elhelyezni a helyiségek evakuálási kijárataitól, az emeletektől és az épületektől a szabadba. Ugyanakkor a zsákutca folyosó felé néző, fogyatékkal élők tartózkodó helyiségének ajtaja és a padlóról a vészkijárat közötti távolság nem haladhatja meg a 15 métert.
A nézőtereken a mozgássérültek számára kialakított ülőhelyeket külön sorokban kell elhelyezni, egy független evakuálási útvonal felé nézve, amely nem metszi egymást a többi közönség evakuálási útvonalával. A mozgásszervi sérült nézők számára a sportlétesítmények, valamint a sport- és szórakoztató épületek lelátóin helyet kell biztosítani a dobogóhoz vezető kijárat melletti területen.
A vendéglátó egységek termeiben a mozgássérültek számára kialakított ülőhelyek (asztalok) a kiürítési kijárat közelében, de járhatatlan területen legyenek elhelyezve.
A mozgásukban korlátozott személyek által használt evakuációs útvonalszakaszok szélességének (egyértelműen) legalább:
A nyitott fém külső lépcsők mentén menekülési útvonalak kialakítása nem megengedett. A felújított épületben vagy építményben a rámpát, amely evakuálásra szolgál az emeletek felett, közvetlenül az előcsarnokon keresztül kell összekötni a kijárattal [11] .
Ellenőrző és füstvédelmi rendszerrel felszerelt felvonókat kell használni, hasonlóan az épületekben és építményekben lévő tűzoltóságok szállítására szolgáló liftrendszerekhez. [12]
Az emberek evakuálása a vészhelyzeti zónából vagy olyan területről, ahol veszélyhelyzet fenyeget, a kiürítési tevékenységek során történik. [13]
![]() |
|
---|