Charles de Croy | ||
---|---|---|
fr. Charles de Croya | ||
| ||
|
||
1525.03.29 - 1564.12.11 | ||
Választás | 1524 | |
Előző | Louis Guillard | |
Utód | Guibert d'Oigny | |
Születés | 1506 [1] [2] vagy 1505 | |
Halál |
1564. december 11. Saint-Ghilen |
|
eltemették | Szent Gilin | |
Apa | Henri de Croy | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Charles de Croy ( fr. Charles de Croÿ ; 1506/1507 – 1564. december 11., Saint-Ghilen ) – Tournai püspöke 1524-től.
Henri de Croy , Porcean gróf és Charlotte de Châteaubriand ötödik fia .
Fiatalkorában a brabanti Affligem apát parancsnokává és a hainaut -i Hautemont adminisztrátorává nevezték ki , bátyja, Guillaume helyére, aki bíboros lett. Saint-Ghilen apát-commendátora is volt.
1519-1522 között a louvaini egyetemen tanult , ahol egyik tanára Jacob Latomus teológus volt . Érettségi után egyházi rendeléseket vett fel.
1524 - ben V. Károly nevezte ki Tournai püspökévé , Louis Guillard helyére , aki Chartres püspöke lett . Liège érseke , Erard de Lamarck , akinek a tournai egyházmegye alárendeltje volt, az affligemi püspökség és apátság járadékáért cserébe beleegyezett ebbe a kinevezésbe.
Károly Rómában folytatta teológiai tanulmányait, ahol 1533. június 13-án szentelték püspökké, és csak 1539. július 25-én lépett be ünnepélyesen Tournaiba, a következő évben ott celebrálta első misét.
1551 - ben V. Károly behívta a tridenti zsinatba .
Patronálta a jezsuita rendet ; Tournai lett a második város Hollandiában Louvain után , ahová felvették őket. A Jézus Társaság első három testvére 1554-ben érkezett meg, majd Tournaiban megalakult az első holland jezsuita kollégium.
1559-ben, a spanyol Hollandia egyházi átszervezése során a tournai egyházmegyéből két új püspöki széket jelöltek ki Gent és Brugge számára . Charles de Croy nem tanúsított különösebb ellenállást az átalakításokkal szemben, csupán pénzbeli kártérítést követelt az elvesztett területekért. A késedelmes fizetések miatt konfliktusba keveredett Pieter de Korte bruges-i püspökkel .
Affligem rektoraként ellenezte, hogy az apátság a mecheleni egyházmegye joghatósága alá kerüljön , és ez az esemény csak 1569-ben következett be.
A 16. század közepére Tournai a kálvinizmus legnagyobb központjává vált Hollandiában, és 1563-ban a püspök Pármai Margit uralkodóhoz fordult segítségért , aki megparancsolta a lakosoknak, hogy tegyenek hűségesküt a katolikus egyháznak. az év augusztusa.
A melderti templom mellé fényűző kastélyt épített parkkal, gyümölcsössel, szökőkutakkal és labirintussal , de az épület az építkezés befejezése után azonnal megsemmisült.
A Saint-Ghilen-i apátságban halt meg, és ott temették el.
[műsor] Charles de Croy ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Bibliográfiai katalógusokban |
|
---|