Város | |||||
Shabac | |||||
---|---|---|---|---|---|
Šabac | |||||
|
|||||
44°45′21″ é. SH. 19°41′38″ hüvelyk e. | |||||
Ország | Szerbia | ||||
Vidék | Machvansky kerület | ||||
Közösség | Shabac | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Négyzet |
|
||||
Középmagasság | 65 m | ||||
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | 55163 ember ( 2002 ) | ||||
Az agglomeráció lakossága | 75339 | ||||
Vallomások | ortodoxia | ||||
Digitális azonosítók | |||||
Telefon kód | +381 15 | ||||
Irányítószám | 15000 | ||||
autó kódja | SA | ||||
Egyéb | |||||
Díjak |
|
||||
sabac.org (szerb) | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Šabac ( szerbül Šabac ) város Szerbiában , a Machvansky kerület és Šabac közösség központja . A város Szerbia nyugati részén, a Száva folyó partján található .
A város nevének eredetével kapcsolatban több hipotézis is létezik, de egyik sem igazolódott be. Valószínűleg a város nevéhez fűződik a Száva folyó: Száva - Savac - Sabac - Šabac.
A 18. század végén – a 19. század elején , Oroszország és Ausztria között a Törökország elleni háború idején Shabac erődváros állt az események középpontjában. A Brockhaus és Efron enciklopédikus szótárának oldalain ezeket az eseményeket a következőképpen írják le: „ 1788-ban ... a török helyőrség Sh. április 23-án, rövid bombázás után megadta magát az osztrákoknak. A béke megkötésével Sh. ismét a törökök hatalmába került. 1804-ben, a szerbek Törökország elleni felkelésénél, március végén elfoglalták Sh.-t, de már augusztusban a törökök kiűzték őket. Ezután a szerb csapatok Georgij Csernij parancsnoksága alatt ismét Sh. felé közeledtek, a törökök pedig ellenállás nélkül távoztak onnan. 1805 decemberében a Sh.-ben maradt kis szerb helyőrséget az ellenség váratlanul érte és teljesen kiirtotta. 1806 januárjában a szerbek nagyobb erőkkel ostromolták a várost, de kétszeri kísérletük, hogy Sh.-t rohammal elfoglalják, kudarcot vallott. Júliusban, amikor a Sh.-ban állomásozó csapatok egy része a szerb főerők megerősítésére távozott, a Drina folyón átkelve egy 5 ezer fős török különítmény hirtelen megtámadta a Sh.-nél maradt csapatokat, elűzte őket és felszabadította az erődöt. Erről értesülve Csernij György 8 ezerrel elköltözött Belgrádból, Balanya és Krupon között legyőzte az ellenséges csapatokat, és 3 ezer embert Sh. alatt hagyva visszatért Belgrádba. Ugyanezen év augusztusában a török helyőrség megpróbált erőszakkal áttörni Sh.-ból, de sikertelenül, és 1807. február elején megadta magát a kapitulációnak " [1] .