Changseong

megye (kun)
Changseong
doboz 창성군 ? ,昌城郡?
40°25′17″ é SH. 125°14′43″ K e.
Ország  Észak Kórea
Tartalmazza Pyongan tartomány
Magába foglalja 1 yp, 15 körzet (ri), 1 munkakörzet (gu)
Adm. központ Changseong
Történelem és földrajz
Négyzet 605,2 km²
Időzóna UTC+9:00
Népesség
Népesség 33 600 ember ( 1990 )
Hivatalos nyelv koreai

Changson ( kor. 창성군 ? ,昌城郡? ) egy megye a KNDK -ban, amely Pyonganbuk-to tartomány része, és annak északi részén fekszik.

Földrajz

Keleten a megye ugyanazon tartomány Bukdong megyével határos. Tőle nyugatra Sakchu megye , délen Dongchang és Daegwan megye található, mind Pyonganbuk- do tartományban . Északon, az Amnokkan folyó mentén határvonal húzódik Kínával.

Changseong megye természeti tája sztyepp és hegyvidék, beleértve a Pinandok- hegységet és az Amnokkang-felföldet . A legmagasabb pont a Pirebon -hegy (1470 m). Az itteni domborzatot nagymértékben az északon folyó Amnokkan folyó számos mellékfolyójával határozza meg, amelyet a Supun-gát eltorlaszol, és ennek eredményeként tavat képez, a Szupun mesterséges tavat. Amnokkantól délkeletre a terep inkább síksággá válik.

Klíma és gazdaság

Az évi középhőmérséklet a megyében +7,3 °C körül alakul, januárban -11,6 °C-ra csökken, augusztusban pedig 22 °C-ra emelkedhet. Az éghajlat meglehetősen párás, évi csapadék kb. 1000 mm. A hegyvidéki területeken hidegebb van, Pirebon lejtőin május végéig esik a hó. A megye teljes területének több mint 80%-át erdők foglalják el, a megye teljes területének valamivel több mint 6%-át mezőgazdasági hasznosítású.

A megye gazdasága a bányászatra, az erdőgazdálkodásra és a mezőgazdaságra épül. A hegyekben vannak bányák és bányák, amelyek arany- és szénlelőhelyeket fejlesztenek. A mezőgazdaságban rizst, paprikát, földimogyorót, kukoricát és burgonyát termesztenek. Changson a KNDK fejlett állattenyésztésének és juhtenyésztésének egyik fő régiója. Vannak kis élelmiszer- ( gochujang ) és szeszfőzdék.

A megyében nincs vasúti közlekedés. Az utas- és teherhajózást az Amnokkan folyó és a Supun-tó mentén végzik.

Források