Charkhi (falu)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2015. március 16-án áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 53 szerkesztést igényelnek .
Falu
Charkhi
azeri CarxI
41°26′05″ s. SH. 48°49′10″ hüvelyk e.
Ország  Azerbajdzsán
Állapot város
Terület Khachmaz régió
Történelem és földrajz
Időzóna UTC+4:00
Népesség
Népesség 3102 [1]  ember ( 2009 )
Nemzetiségek azerbajdzsánok
Vallomások muszlimok
Hivatalos nyelv azerbajdzsáni
Digitális azonosítók
Telefon kód +994 172
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Charkhi ( azeri: Çarxı ) egy falu Azerbajdzsánban, Hachmaz régióban . 12 km-re délkeletre fekszik Khachmaz régióközpontjától [2] .

Népesség

19. század

Az Orosz Birodalom évei alatt Charkhi (Charkhi) falu Baku tartomány Quba kerületének része volt .

A „Kubai tartomány kameraleírása” szerint, amelyet 1831-ben állított össze Khotyanovsky egyetemi anyakönyvvezető, a Tejub Bek által uralt Charkhi faluban a lakosság mozgásszegény életmódot folytató, mezőgazdasággal és mezőgazdasággal foglalkozó síitákból állt . 3] .

Az 1879-ben , N. K. Seidlitz szerkesztésében megjelent „Kaukázusról szóló információk gyűjteményében” megjelent 1873 -as információk szerint a Baku tartomány Quba körzetében, Charkhi faluban 99 háztartás és 526 lakos volt; Azerbajdzsánok (a "tatárok" forrásban). Vallás szerint 3/4 szunnita muszlim, 1/4 síita muszlim [4] .

Az 1886-os családlisták anyagai 585 embert (97 dohányzást) mutatnak be Charkhiban, síita azerbajdzsáni lakosokkal (a „tatárok” a forrásban síiták) [5] .

20. század

Az 1912 -es "kaukázusi naptár" szerint 791-en éltek a faluban, többségükben azerbajdzsánok, akiket a naptárban "tatárként" jelöltek [6] .

Az 1921-es azerbajdzsáni mezőgazdasági összeírás eredményei szerint Charkhyban 557 fő (120 háztartás) és túlnyomórészt azerbajdzsáni törökök (azerbajdzsániak) éltek, maga a lakosság pedig 272 férfiból és 285 nőből állt [7] .

A község lakossága az 1980-as évek végén 2455 fő volt [8] .

2009- ben a község lakossága 3102 fő volt [9] .

Közgazdaságtan

A 19. században Charkhiban kialakult az ipari szerkultúra [10] . A szovjet időkben a lakosság fő foglalkozása a zöldségtermesztés, az állattenyésztés és a baromfitenyésztés volt [8] .

Látnivalók

Galéria

Jegyzetek

  1. Azərbaycan Respublikası Əhalisinin Siyahıyalınması  (Azerb.) . - B. : Azərbaycan Respublikasının Dövlət Statistika Komitəsi, 2010. - T. XVI. - S. 113.
  2. ↑ Térképlap K- 39-86 Khachmas. Méretarány: 1 : 100 000. 1978-as kiadás.
  3. Tofiq Mustafazadə. Quba əyalətinin kameral təsviri. - Bakı: Sabah, 2008. - S. 199-203.
  4. Információgyűjtés a Kaukázusról / Szerk. N. Seidlitz . - Tiflis: A Kaukázus Alkirályi Főigazgatóságának nyomdája, 1879. - T. 5.
  5. Statisztikai adatok a Transkaukázusi Terület lakosságáról, az 1886-os családlistákból. - Tiflis, 1893. Baku tartomány városai
  6. Kaukázusi naptár. Tiflis 1912
  7. Azerbajdzsán 1921-es mezőgazdasági összeírása. Eredmények. T. I. kérdés. II. Kubai megye. - Az A. Ts. S. U .. kiadása - Baku, 1922. - S. 182-183.
  8. 1 2 Azerbaijan Soviet Encyclopedia / Szerk. J. Kuliyeva. - Baku: Az Azerbaijan Soviet Encyclopedia főkiadása, 1987. - T. 10. - 308. o.
  9. Xaçmaz rayonu Archivált : 2009. január 19. a Wayback Machine -nél  (Azerbajdzsán)
  10. Anyagok a kaukázusi terület állami parasztjainak gazdasági életének tanulmányozásához. - Tiflis: Nyomda A.A. Michelson, 1886. - T. 2. - S. 207.
  11. Azərbaycan Respublikasında bələdiyyələrin siyahısı  (Azerbajdzsán)  (elérhetetlen link - történelem ) .
  12. Xaçmaz Mərkəzi Rayon Xəstəxanas  (azerb.)  (elérhetetlen link - történelem ) .
  13. Yeni rabitə obyektləri istifadəyə verilmişdir  (Azerb.)  (elérhetetlen link - történelem ) .