A Szovjetunió Művészeti Alapja a Szovjetunió Művészei Szövetségének [1] [2] alá tartozó közszervezet . A Szovjetunió Művészeti Alapjának feladatává nyilvánították a művészek - az alap tagjainak - alkotó tevékenységének előmozdítását, valamint anyagi és mindennapi helyzetük javítását. Működési évei: 1940-1992.
A Szovjetunió Művészeti Alapját a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1940. február 4-i rendelete alapján hozták létre . Az utolsó chartát 1957-ben hagyták jóvá. Az igazgatóság a Szovjetunió Művészeti Alapját vezette.
A Szovjetunió Művészeti Alapjában termelő vállalkozások (üzemek, gyárak, kombájnok, műhelyek stb.), bemutatótermek, művészeti házak stb. voltak. Különösen a Szovjetunió Művészeti Alap Kísérleti Alkotó- és Termelési Kombinája (RSFSR). A Szovjetunió Művészeti Alapjának vállalkozásain keresztül állami és szövetkezeti szervezetek és intézmények képzőművészeti alkotások létrehozására, valamint kiállítások, középületek és egyéb alkotások tervezésére vonatkozó megrendeléseket hajtottak végre.
1953 júliusában a Képzőművészeti Dolgozók Szövetkezeti Egyesületeinek Összoroszországi Szövetsége (Vsekokhudozhnik) feladatait a Szovjetunió Művészeti Alapjához adták át annak felszámolása kapcsán [3] .
1990-ben a Szovjetunió Művészeti Alapját (RSFSR) a TPO "A Moszkvai Művészszövetség Művészeti Alapjává" alakították át. 1992-ben a Szovjetunió Művészszövetségének felszámolása és a Szovjetunió összeomlása miatt megszűnt (a Szovjetunió Művészek Szövetsége felszámolási bizottságának 1992. április 27-i 3. számú végzése) [4 ] [5] .
A Szovjetunió Művészeti Alapjának fiókjai a művészek köztársasági szakszervezetei alatt is léteztek.
A Szovjetunió Művészeti Alapja volt az esemény szervezője - az All-Union Art Lottery (1963-1991) [6]
| Oroszország és a Szovjetunió művészeinek kreatív egyesületei | |
|---|---|
| 19. század | |
| ezüstkor | |
| Élcsapat | |
| 1917 után | |
| Állami egyesületek | |
A Szovjetunió nem hivatalos egyesületei | |