Vlagyimir Izrailevics Freidzon | |||
---|---|---|---|
Születési dátum | 1922. április 28 | ||
Születési hely | |||
Halál dátuma | 2004. december 23. (82 éves) | ||
A halál helye | |||
Ország | |||
Tudományos szféra | sztori | ||
Munkavégzés helye | |||
alma Mater | Moszkvai Állami Egyetem történelem tanszéke | ||
Akadémiai fokozat | a történelemtudományok doktora | ||
Díjak és díjak |
|
Vlagyimir Izrailevics Freidzon ( Oszveja , 1922. április 28. – Moszkva , 2004. december 23. ) - szovjet és orosz történész .
Miután 1939-ben elvégezte a moszkvai középiskolát, belépett a Moszkvai Állami Egyetem történelem szakára . 1941-ben behívták a hadseregbe , és a tüzériskolába küldték. Harcolt az 1. fehérorosz és az 1. balti fronton, megsebesült. Katonai érdemeiért a Honvédő Háború II. fokozatával és a Vörös Csillaggal tüntették ki .
A háború után a Moszkvai Állami Egyetemen folytatta tanulmányait. Szakterülete a déli szlávok újkori történelme. Tanárai között van V. I. Picheta akadémikus, Z. R. Neyedly és S. A. Nikitin professzorok . 1952-ben fejezte be posztgraduális tanulmányait és védte meg Ph.D. értekezését „A horvátországi parasztok helyzete a XX. század elején. és a Radics Horvát Parasztpárt 1905-1914-ben.
V. I. Freidzon egy ideig az Állami Könyvtár Beszerzési Osztályán dolgozott. V. I. Lenin , majd 1956 - tól élete végéig - a Szlavisztikai Intézetben . Részt vett a "Jugoszlávia története" (1963) megírásában.
1971-től a történelemtudományok doktora (az egy évvel korábban megjelent "A horvát nép harca a nemzeti szabadságért" című monográfiát disszertációként mutatják be). Kollektív monográfiákban vett részt a felszabadító mozgalom történetéről, a nemzetek kialakulásáról Horvátországban és Szlovéniában.
Bibliográfiai katalógusokban |
---|