Cseh Szövetségi Gyűlés Federální shromáždění szlovák. Szövetségi zhromaždenie | |
|---|---|
| Típusú | |
| Típusú | kétkamarás |
| Állapot | Csehszlovákia |
| Chambers | Nemzetek Háza és Nép Háza |
| Sztori | |
| Az alapítás dátuma | 1969 |
| Az eltörlés dátuma | 1992 |
| Előző | Nemzeti összejövetel |
| Menedzsment | |
| A Szövetségi Gyűlés elnöke | Michal Kovács |
| A Szövetségi Nemzetek Házának elnöke | Roman Zelenay |
| A Szövetségi Gyűlés Népházának elnöke | Václav Benda |
A Szövetségi Nemzetgyűlés ( csehül Federální shromáždění , szlovákul Federálne zhromaždenie ) 1968-1992 között Csehszlovákia legmagasabb törvényhozó szerve volt . A Szövetségi Gyűlés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének utódja lett, és a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság összeomlása miatt 1992. december 31-én szűnt meg. Két kamarából állt: a Nemzetek Házából és a Nép Házából.
Fennállása alatt két neve volt:
A Szövetségi Gyűléssel párhuzamosan két köztársasági parlament működött: a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács .
A Nemzetek Kamara ( csehül: Sněmovna národů ) a csehszlovák parlament, 1990 után Csehszlovákia egyenrangú kamarája volt. A kamara 150 képviselőből állt (75 képviselő minden köztársaságból). A képviselőválasztást a nép többségi rendszer szerint, egymandátumos választókerületekben 5 éven keresztül végezte. A választásokat a Szövetségi Nemzetgyűlés Elnöksége írta ki.
A Népháztól eltérően a két köztársaság képviselői egyenlő számú mandátumon osztoztak.
A Népi Kamara ( csehül Sněmovna lidu ) a csehszlovák parlament, 1990 után Csehszlovákia egyenrangú kamarája volt. A kamara 200 képviselőből állt. A képviselőket a nép többségi rendszer szerint, egymandátumos választókerületekben választotta 5 évre. A választásokat a Szövetségi Nemzetgyűlés Elnöksége írta ki.
A föderalizációs törvényben a szlovák képviselők túlsúlya ellen intézkedtek[ tiszta ]
A Szövetségi Gyűlés törvényeket, költségvetést hozott, minisztériumokat hozott létre, elnököt választott, Alkotmánybíróság bíráit nevezte ki, döntött a kormányba vetett bizalom kérdésében, jóváhagyta a kormány programját, meghatározta a külpolitikát, jóváhagyta a szerződések ratifikálását. törvényeket változtatott, hadat üzenhetett.
Mindkét kamarát többségi rendszerben választották meg az emberek egymandátumos választókerületekben, a Nemzetek Házában Csehországból és Szlovákiából 75-75 tagot választottak. A választásokat a Szövetségi Nemzetgyűlés Elnöksége írta ki.
A képviselők jogkörének érvényességét a kamara a mandátummentességi bizottság javaslatára ellenőrizte. A képviselők esküt tettek: „Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy hűséges leszek a Csehszlovák Szocialista Köztársasághoz és a szocializmus ügyéhez. Figyelembe fogom venni az emberek akaratát és érdekeit, az Alkotmány és más törvények vezérelnek, és azon dolgozom, hogy azok megvalósuljanak.” Minden kamara 3-6 tagú elnökséget és bizottságot választott.
Az üléseket évente kétszer az elnök hívta össze és zárta be, vagy ha ezt nem az elnök tette meg, akkor a Szövetségi Gyűlés Elnöksége. Rendkívüli ülést a képviselők legalább egyharmadának kérésére lehetne összehívni. A kamarák üléseit a kamarák elnöksége jelölte ki. A felsőház határozatképes a szövetségi alanyok közül fele-fele, az alsóház a képviselők fele. A döntéseket minden kamara egyszerű szótöbbséggel hozta.
Megtiltották az egyidejű tagságot mindkét kamarában. A képviselők ellen a Szövetségi Nemzetgyűlés engedélye nélkül nem vonhatók büntető- vagy fegyelmi eljárás alá, nem vehetőek őrizetbe (kivéve a bűncselekmény helyszíni őrizetbe vételét), nem vonhatók felelősségre szavazás és nyilatkozattétel miatt (utóbbiaknál a képviselőt csak kamara fegyelmi felelőssége), a képviselő megtagadhatja a tanúskodást.
40 tagból állt, a felsőházból 20-an (a szövetségi alanyok közül 10-en), az alsóházból pedig 20-an. A Szövetségi Gyűlés ülései között a Szövetségi Gyűlés Elnöksége látta el feladatait.