Urvanovo (Vlagyimir régió)

Falu
Urvanovo
55°26′05″ s. SH. 42°01′27″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Vladimir régió
Önkormányzati terület Melenkovszkij
Vidéki település Ljahovskoe
Történelem és földrajz
Első említés 1629
Időzóna UTC+3:00
Népesség
Népesség 394 [1]  ember ( 2010 )
Digitális azonosítók
Irányítószám 602142
OKATO kód 17242000112
OKTMO kód 17642452206
Szám SCGN-ben 0002384

Urvanovo egy falu Oroszország Vlagyimir régiójának Melenkovszkij kerületében , a Ljahovszkij vidéki település része .

Földrajz

A falu az Urvanovszkoje-tó ( Oka - medence ) partján található, 13 km-re északkeletre Ljahi község központjától és 30 km-re északkeletre Melenki város regionális központjától .

Történelem

Az 1629-30-as kataszterben szereplő Urvanovo falu a Durasov földbirtokos család és Filaret Myasoedov pátriárka gondnoka néven szerepel. A faluban a Csodaműves Szent Miklós-templom leromlott, az egykori földbirtokosok épülete, egy másik Csodatevő Szent Miklós-templom nem került felszentelésre. A templomnál Nyikolaj pap udvara, a sexton üres udvara, a diakónus üres udvara; a községben birtokos udvar, 5 parasztudvar és 9 bobil udvar található. Az 1676-os urvanovói fizetési könyvekben a Csodatevő Szent Miklós templom szerepel, Afanasy pap udvarával. A plébánián 9 nemesi, 20 parasztház és 5 Bobyl háztartás található. Az urvanovói templom további története 1828-ig ismeretlen. Idén egy szinte az egész falut elpusztító tűzvész során a templom is leégett. Az urvanovói leégett fatemplom helyett kőtemplom épült; a refektóriumot 1833-ban, a főtemplomot 1852-ben szentelték fel. 1869-ben a templomhoz kőből készült harangtornyot építettek. A templomban három trón található: a fő - a Legszentebb Theotokos születésének tiszteletére, a meleg étkezésben - Csodatevő Szent Miklós és Radonezhi Szent Szergiusz nevében. A plébánia falvaikból és falvaikból áll: Azovka, Elina , Onokhin és Shokhina , amelyekben a papság szerint 341 udvar, 1362 férfi és 1357 női lélek található. Urvanovo faluban két állami iskola működik; 1881-től zemsztvoi iskola, 1892-től plébánia működött [2] .

A 19. század végén - a 20. század elején Urvanovo egy nagy falu volt a Melenkovszkij kerület Usadskaya volostjában .

1929 óta a falu a Ljahovszkij járás részeként az Urvanovszkij Községi Tanács központja . 1963 óta a Vlagyimir régió Melenkovsky kerületének részeként .

Népesség

1859 [3] 1897 [4]
788 1682
Népesség
1859 [5]1897 [6]1905 [7]1926 [8]2002 [9]2010 [1]
788 1682 1985 2814 440 394

Jelenlegi állapot

A faluban van egy SPK "Urvanovskoye" mezőgazdasági vállalkozás

Látnivalók

A községben áll egy nem működő Szűz Mária születése (1895-1915) templom és egy új, fából működő, nem kézzel készített Megváltó templom (2003-2005) [2] .


Jegyzetek

  1. 1 2 Összoroszországi népszámlálás 2010. A Vlagyimir régió lakossága települések szerint . Letöltve: 2014. július 21. Az eredetiből archiválva : 2014. július 21..
  2. 1 2 Ortodox építészet népi katalógusa . Letöltve: 2017. január 6. Az eredetiből archiválva : 2015. május 7..
  3. Vlagyimir tartomány. A lakott helyek jegyzéke 1859 szerint. . Letöltve: 2017. január 6. Az eredetiből archiválva : 2019. január 14.
  4. Az Orosz Birodalom első általános népszámlálása 1897-ben 6. Vlagyimir tartomány . Letöltve: 2017. január 6. Az eredetiből archiválva : 2016. december 21..
  5. Az Orosz Birodalom lakott helyeinek listája. VI. Vlagyimir tartomány. Az 1859-es értesülések szerint / Feldolgozva az Art. szerk. M. Raevsky . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Szentpétervár. , 1863. - 283 p.
  6. Vlagyimir tartomány, az első általános népszámlálás 1897-ben . Az eredetiből archiválva : 2012. március 1.
  7. Vlagyimir tartomány lakott helyeinek listája . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Vlagyimir, 1907.
  8. A Vlagyimir tartomány népszámlálásának előzetes eredményei. 2. szám // 1926. évi szövetségi népszámlálás / Vlagyimir Tartományi Statisztikai Osztály. - Vlagyimir, 1927.
  9. A 2002. évi összoroszországi népszámlálás adatai: 02c. táblázat. M .: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, 2004.

Linkek