A szöveggyűjtő hivatás a moziban , amikor egy filmet más nyelvre szinkronizálnak [1] . A fordító által készített szöveg halmozási folyamata során az egyes szavak, sőt a replikák mondatai is helyettesíthetők olyanokkal, amelyek jelentésükben közel állnak, hogy a lehető legpontosabb artikulációs egyezést érjük el a képernyőn látható képpel [2] . Szöveghalmozás nem csak beszédre, hanem zenei dalszámokra is elvégezhető [3] .
A jó minőségű stílusban a szinkronizálás hatására a közönségnek az a benyomása, hogy a vásznon szereplő színészek a célnyelven beszélnek és mozgatják az ajkukat [4] . Ugyanakkor fontos eltalálni a lezárásokat, vagyis azokat a pillanatokat, amikor a színész ajka össze van zárva a mondat kiejtésekor [5] . Ehhez a lefordított szavak hangszerkezetének meg kell egyeznie az eredeti szerkezetével. Például a "P", "B" betűk megfelelhetnek az "M", "V" vagy "F" mássalhangzóknak. Ezenkívül a szavak és kifejezések hosszának meg kell egyeznie, hogy a szinkronszínésznek ne kelljen kiejteni a mondat végét, amikor a vásznon szereplő színész már befejezte, és fordítva. A jó minőségű stílus néha arra kényszeríti, hogy helyenként átrendezze a frázisokat vagy akár a színész másolatait. Ennek eredményeként a fordítás csak általános jelentésében és hanglejtésében hasonlíthat az eredeti szövegre. A hozzáértő szakfordítás azonban a szöveg fektetése mellett gondoskodik az eredeti viccek, utalások kötelező megőrzéséről is. A verseket versbe is fordítják, amit különösen nehéz rendezni. Ezért a szövegfektetés fáradságos és magasan képzett munka egy tapasztalt irodalmi szerkesztő számára .
A jó minőségű szövegstílus nem mindig lehetséges, mivel a különböző nyelvek eltérő szerkezettel és hosszúságú kifejezésekkel rendelkeznek. Például az angol kifejezések szinte mindig rövidebbek, mint az orosz fordításuk. A közeli felvételeken azonban kötelező a stílus, mert az artikuláció jól látható. Közepes és különösen hosszú felvételeken szinte észrevehetetlen a jelzések és az artikuláció közötti eltérés. A szöveghalmozást csak a film teljes megkettőzésénél használják, amikor az eredeti beszédet teljesen eltávolítják a hangsávból, és fordítással helyettesítik. A képernyőn kívüli fordítás esetén, ha a néző egyszerre hallja az eredeti hangsávot és a fordítást, nincs szükség stílusra.
A Szovjetunióban központilag vásárolt külföldi filmek szinkronizálását a filmstúdiókban végezték el szakmai csapatok, ami biztosította a szöveg és a színészek munkájának magas színvonalát. Ezenkívül a külföldi filmek szovjet forgalmazásra való előkészítésének technológiája lehetővé tette az anyag teljes feldolgozását, valamint a kép és a hangsáv új kettős negatívjainak előállítását. Cenzúrás okokból a külföldi filmekben gyakran változtatták a vágási döntést, és bizonyos jeleneteket kivágtak [6] . Ezért a jó szövegstílus érdekében megengedett volt a film rövid töredékeinek eltávolítása, amelyek egy vagy két kifejezés replikáját tartalmazták, és nem változtatták meg a párbeszédek tartalmát. A kivágott kifejezések fordítását rá lehetne rakni a kép többi részére is, ha jobban illeszkedik az artikulációba.