Triazének

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. november 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .

A triazének ( diazoamino -vegyületek) az RN=N–NR1R2 általános képletû vegyületek , ahol R, R1 és R2 szerves gyökök , funkciós csoportok vagy hidrogénatomok. Formálisan a triazen HN=N–NH 2 mono-, di- vagy háromszubsztituált származékai [ 1] , [2] .

Nómenklatúra

A szisztematikus nómenklatúrában a triazének RN=N–NR 1 R 2 elnevezésekor a diazoamino- előtagot használjuk , hozzáadva a kiindulási vegyület RH gyökének nevéhez a triazen azocsoport nitrogénatomjánál: például PhN= N-NHMe - N-metil- diazoamino - benzol .

A triazénekben az aminocsoport hidrogénatomja helyettesíthető X funkciós csoporttal, az ilyen vegyületeket X = OH helyen N-hidroxi-triazéneknek, X = NO vagy NO 2 esetén N-nitrozotriazéneknek, illetve N-nitrotriazéneknek nevezik. X = COOH - triazin-N-karbonsavak, X = SO 3 H - triazin-N-szulfonsavak.

Tulajdonságok

Más azovegyületekhez hasonlóan a triazéneket is cisz-transz izoméria jellemzi az -N=N- kötés tekintetében, a transz - konfiguráció termodinamikailag stabil, ultraibolya sugárzás hatására cisz -konfigurációvá alakul át.

Reaktivitás

Az N,N'-diszubsztituált triazénekre a tautoméria jellemző :

A triazének amfoter tulajdonságokkal rendelkeznek - képesek mind protonálni, mind az aminocsoport protonját átmeneti fémionra cserélni sók képződésével:

RN=N-NHR1 +M + X - RN=N- NMR1 + HX M = Cu, Hg, Ag; X = Cl, NO 3 , CH 3 COO

Ezek a sók hajlamosak a komplexképződésre, és élénk színű komplexeket adnak Lewis-bázisokkal (ammónia, piridin, tiokarbamid stb.) és oxigéntartalmú oldószerekkel (aceton, etanol, víz).

Savas közegben a triazének protonálódnak instabil diazoammóniumionokká, amelyek a kiindulási aminná és diazóniumsóvá bomlanak, az 1,3-diszubsztituált triazének esetében tautomerizáció következtében diazóniumsók és aminok keveréke képződhet:

A szabad orto- és para -helyzetű aromás szubsztituenseket hordozó triazének savak hatására történő bomlásának mellékfolyamata a képződött diazóniumsó és aromás amin azokapcsolása aril-amino-azovegyületek képződésével:

Szintézis

A triazének szintézisének fő módszere a diazóniumsók kölcsönhatása primer vagy szekunder aminokkal:

Ar-N≡N + X - + R 2 NH Ar-N \u003d NN + HR 2 X - Ar-N=NN + HR2X - Ar - N=N-NR2 + HX

Az aromás aminok esetében a folyamatot bonyolíthatja az amin és a diazóniumsó azokapcsolása:

A triazének azidok Grignard-reagensekkel való reagáltatásával is előállíthatók

RN 3 + R 1 MgHal RN=NN(R 1 )MgHal RN=NN(R1 ) MgHal + H2O RN =N-NHR1 + Mg(OH)Hal

Az aromás és alifás azidok egyaránt reagálnak.

Jegyzetek

  1. ↑ triazének // IUPAC Gold Book . Letöltve: 2011. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2011. szeptember 17..
  2. ↑ diazoaminovegyületek // IUPAC Gold Book . Letöltve: 2011. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 11..