Precíziós gazdálkodás

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. február 11-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A precíziós gazdálkodás  egy komplex csúcstechnológiás mezőgazdasági irányítási rendszer, amely magában foglalja a globális helymeghatározási technológiákat (GPS), a földrajzi információs rendszereket (GIS), a hozamértékelési technológiákat (Hozamfigyelő Technologies), a változó sebességű technológiát (Variable Rate Technology), a földi távérzékelést (ERS) ) technológiák ) és a tárgyak internete (IoT) megoldásai.

Precíziós (koordináta) gazdálkodás

A precíziós (koordináta) gazdálkodás tudományos koncepciója azon az elképzelésen alapul, hogy ugyanazon a területen belül heterogenitások léteznek . Ezen heterogenitások felmérésére és kimutatására a legújabb technológiákat alkalmazzák, mint például a globális helymeghatározó rendszereket ( GPS , GLONASS , Galileo), speciális szenzorokat, légi- és műholdfelvételeket , valamint speciális, földrajzi információs rendszereken (GIS) alapuló mezőgazdasági gazdálkodási programokat. . Ezenkívül a közelmúltban a mesterséges intelligencia technológiákat egyre gyakrabban alkalmazzák e problémák megoldására . Az összegyűjtött adatokat a vetéstervezéshez, a műtrágya és növényvédő szerek (PPP) kijuttatási arányának kiszámításához, a pontosabb termés-előrejelzéshez és a pénzügyi tervezéshez használjuk fel. Ez a koncepció megköveteli, hogy figyelembe kell venni a helyi talaj-/éghajlati viszonyokat. Bizonyos esetekben ez megkönnyítheti a betegségek vagy a fókák helyi okainak megállapítását.

Az Egyesült Államok középnyugati részén a precíziós gazdálkodást nem a fenntartható gazdálkodás fogalmával társítják , hanem a profitmaximalizálásra törekvő fősodorbeli mezőgazdasággal. , csak azon táblarészek műtrágyázása miatt merülnek fel költségek, ahol valóban műtrágyára van szükség. Ezeket az elképzeléseket követve a mezőgazdasági termelők változó vagy differenciált műtrágyázási technológiákat alkalmaznak azokon a területeken, amelyeket GPS-vevők segítségével azonosítanak.[ pontosítani ] , illetve ahol az agrotechnológus agrokémiai vizsgálati és terméstérképek segítségével azonosította a műtrágya bizonyos mértékű szükségességét. Emiatt a tábla egyes területein a kijuttatási vagy permetezési arány az átlagosnál kisebb lesz, a műtrágyák újraelosztása megy végbe azon területek javára, ahol nagyobb arányban kellene lennie, és ezáltal optimalizálható a műtrágyázás.

A precíziós (koordináta) gazdálkodás többféle módon használható a szántóföldek állapotának és a mezőgazdasági gazdálkodás javítására:

A szántóföldi munkák és betakarítások történetének elektronikus rögzítése és tárolása segítséget jelenthet mind a későbbi döntéshozatalban, mind a fejlett országok jogszabályai által egyre inkább megkövetelt, a termelési ciklusra vonatkozó speciális jelentéskészítésben.

Színpadok és technológiák

A precíziós (koordináta) gazdálkodás négy szakaszra osztható, amelyek megfelelnek azoknak a technológiáknak, amelyek lehetővé teszik a területen belüli heterogenitások azonosítását.

Adatrács

A tábla koordináta-referenciája, más szóval egy elektronikus térkép lehetővé teszi az agrárgazdálkodó számára, hogy a talajelemzés eredményeit elektronikus térképréteg formájában mentse el. Más rétegek is lehetnek: korábbi növények, talajellenállás, savasság, szemcsés összetétel és mások. Az elektronikus kártyák elkészítésének két módja van:

Az inhomogenitások leírása

A táblán belüli és táblánkénti heterogenitás számos tényezőtől függ: időjárástól és éghajlattól (eső, szárazság stb.), a talaj jellemzőitől (szemcsés összetétel, humuszréteg vastagsága, nitrogénellátás...), talajművelési módoktól (nem -talajművelés, minimális feldolgozás), valamint a táblák és lakosságuk betegségekkel és kórokozókkal való szennyeződése. A főként talajjellemzőkkel kapcsolatos állandó mutatók az alapvető környezeti állandókról adnak információt. A pontindikátorok lehetővé teszik a termés és a biomassza állapotának nyomon követését, például annak megértéséhez, hogy egy adott betegség hogyan befolyásolja a növény fejlődését és hozamát, szenved-e a növény vízhiánytól, nitrogénhiánytól a talajban, vagy bármilyen betegség érinti, akár fagy, vagy hasonló károsítja. Ez az információ származhat meteorológiai állomásokról, valamint más forrásokból (talaj elektromos vezetőképességének érzékelői, műholdfelvételek, agronómus szakértői értékelése stb.). A talaj elektromos vezetőképességének mérése a talaj mechanikai és kémiai összetételének elemzésével kombinálva lehetővé teszi az agroökológiai állapotok pontos térképének elkészítését.

Döntéshozatal – két stratégia az inhomogenitások számbavételére

A talaj agrofizikai és kémiai mutatóinak térképeit használva az agromenedzser két stratégiát valósíthat meg a költségek optimalizálására:

A jelenlegi szakaszban a meghozott gazdálkodási döntések alapulhatnak olyan modelleken, amelyek leírják azok elfogadásának folyamatát (a termésfejlesztési fázisok szimulátorai és az egyes fázisokban a meghatározott paraméterek megtartására javasolt intézkedések modelljei), de az agrárgazdálkodó önállóan dönt. , amely a gazdasági és környezetvédelmi célok egyensúlyának megőrzésén alapul.

Az inhomogenitásokkal való munka gyakorlata

Az új információs és kommunikációs technológiák egyszerűvé és ésszerűvé teszik a termények szántóföldi kezelését. A modern mezőgazdasági termelésben a döntéshozatalhoz speciális berendezésekre és gépekre van szükség, amelyek támogatják a változó kijuttatási technológiát (VRT), például a változó vetőmag-adagolást vagy a változó dózisú műtrágyák és növényvédő szerek kijuttatását (VRA). A precíziós gazdálkodás megvalósításához a következő berendezések szükségesek (traktorra, permetezőre, kombájnra stb. szerelve):

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Precíziós gazdálkodás: A nap képe . earthobservatory.nasa.gov. Letöltve: 2012. augusztus 31.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban