Pontgalléros kígyó | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Latin név | ||||||||||||||||
Diadophis punctatus Linnaeus , 1766 | ||||||||||||||||
|
A hegyes galléros kígyó [1] ( lat. Diadophis punctatus ) az Aciformes családjába tartozó kígyók egyik fajtája, amely Észak-Amerikában él.
A teljes hossza 25-38 cm, a D. punctatus regalis alfaj hossza 38-46 cm, a nőstények nagyobbak, mint a hímek. A fej kicsi. A test kecses, karcsú. A színe a világosszürkétől a feketéig változik, a fej mögött szinte mindig élénksárga vagy narancssárga csík látható. A hasa narancssárga, a farka alul piros. Izgatott állapotban a kígyó gyűrűvé hajtva felemeli a farkát, élénk színt mutatva.
Nedves helyeken él. Titokzatos, éjszakai életmódot folytat. Szalamandrákkal, gyíkokkal és békákkal, valamint más fajokhoz tartozó gilisztákkal és kígyókkal táplálkozik. Védelemként a korall áspihoz való hasonlóságát használja .
Tojó kígyó. A nőstény 3-10 hosszúkás fehér tojást tojik. A szexuális érettség három éves korban következik be.
A várható élettartam átlagosan 10 év, maximum 15 év lehet, fogságban, jó gondozás mellett a kígyók általában tovább élnek, mint a vadonban.
Az állatkereskedők nagyra értékelik a kígyókat vonzó színük miatt, és fontos szerepet játszanak a kutatásban és az oktatásban is. Mivel nem jelentenek valódi veszélyt az emberekre, ideálisak a fiatalabb gyerekekkel való iskolai munkához. A kígyók segítenek a kártevőpopulációk leküzdésében is.