Tőzegmocsár
A tőzegláp , vagy néha tőzegláp legalább 20-30 cm vastag tőzegréteggel rendelkező mocsár, amely idősebb, mint a többi láp . A tőzeg jó műtrágya; tőzeglápok azok, amelyeket éppen a tőzeg miatt benőtt a növényzet. A mocsarak akkor is tőzegesnek minősülnek, ha az ásványi anyagok felhalmozódási folyamata következtében a növények nagy részének gyökérrendszere a tőzegrétegben található, de nem éri el az ásványi talajt. A tőzeglápok összterülete a világon hozzávetőleg 3 500 000 km² , ennek mintegy 50%-a 0,5 m-nél nagyobb tőzegmélységű. A tőzeglápok által elfoglalt legnagyobb területek Fehéroroszországban , Kanadában , Finnországban és az USA - ban koncentrálódnak. Oroszország .
Mint minden mocsár, a tőzeglápok is hidrológiai szempontból tavak , használatuk szempontjából pedig szárazak [1] . Az oroszországi mocsarak kutatása iránti érdeklődés a 18-19. században jelent meg a tőzegkitermelés és a lecsapolt tőzeglápok mezőgazdasági felhasználása kapcsán [2] .
A tőzeglápok a paleobiológia és a régészet leletforrásaként szolgálnak – jól megőrzött növénymaradványok, virágpor , magvak , ősi emberek holttestei találhatók bennük .
Tőzeglápok és tőzeglápok
A "tőzegláp" kifejezést gyakran használják a tőzegláptal, különösen annak tőzegtelepeivel kapcsolatban. Ez a kifejezés leginkább annak a helyzetnek felel meg, amikor a tőzeglápot természetes módon lecsapolják vagy lecsapolják, amivel kapcsolatban elvesztette a lápot meghatározó tulajdonságok egy részét - a túlzott nedvességet, és néha a növénytakaró sajátosságait. Bár a "tőzegláp" és a "tőzegláp" kifejezések gyakran felcserélhetően használhatók , az előbbi tartalmilag szélesebb, mint az utóbbi. A tőzegláp túlzott nedvesség jelenlétét, jellemző jellegzetes lápnövényzetet és magát a tőzegréteget feltételezi, míg a tőzegláp ebből az adottságkészletből csak tőzeglerakódásokat képes megtartani (a tőzeglápot néha tőzeglápnak is nevezik) [ 3] .
Az irodalomban
- A „ Nap kamra ” Mihail Prisvin (1945) orosz író meséje , amelyben a cselekmény egy tőzeglápon játszódik, amelyet a szerző „a nap kamrájának” nevezett.
Jegyzetek
- ↑ Maslov, 2008 , p. 69.
- ↑ Maslov, 2008 , p. tíz.
- ↑ Pjavcsenko N. I. Erdőmocsár-tudomány. Fő kérdések. M.: AN SSSR, 1963. - 192 p.
Irodalom
- Tőzeglápok // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M . : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
- Borisz Sztepanovics Maszlov . A tőzeglápok hidrológiája . - Tomszk: Tomszki Állami Pedagógiai Egyetem Kiadója, 2008. - 424 p. - ISBN 978-5-89428-268-8 .
- Dokturovsky V.S. Tőzeglápok. A Szovjetunió mocsarak eredete, természete és jellemzői. - 2. kiadás - M.-L., 1935.
- Katz N. Ya. Lápok és tőzeglápok: poz. nem elvtársnak. - Uchpedgiz, 1941. - 399 p.
- Pjavcsenko N. I. Tőzeglápok, természeti és gazdasági jelentőségük. — M.: Nauka, 1985. — 152 p.
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
|