1979 . december 30 - án az általános választásokkal egy időben Togóban alkotmányos népszavazást tartottak . A bevezetett alkotmánymódosítások egypártrendszerű elnöki köztársasággá tették Togót . A módosításokat a lakosság 99,87%-a fogadta el, 99,4%-os részvétel mellett [1] .
A szavazásra a törvényhozási és az elnökválasztással egy időben került sor, amelyet Gnassingbé Eyadema 1967-es államcsínyét követően szerveztek meg először az országban. A Togo függetlenné válása óta egykamarás parlamentté vált Nemzetgyűlést feloszlatták, és hatályon kívül helyezték az 1963-as alkotmányt [2] [3] .
Az Eyadema 1969. augusztus 30-án megalapította a Togói Népgyűlést (UTN), amely Eyadema vezetésével az egyetlen engedélyezett párt lett az országban. Utóbbi átvételét ezt követően egy 1972-es népszavazás ratifikálta . Az 1979-ben megtartott mindhárom választáson – ellenkezés hiányában – a parlamentben valamennyi helyet megkapó Togói Nép Egyesítése és az elnökké választott Eyadema [4] feltétel nélküli győzelmet aratott .
A Harmadik Köztársaság alkotmánya egy erős elnöki rezsim létrehozását tűzte ki célul, miközben egypártrendszert hoz létre. Így az 1979-es alkotmány 10. cikkelye kimondta, hogy „az UTN, az egyetlen párt (...) a dolgozó tömegek törekvéseit fejezi ki. (...) A togói politikai rendszer az egyetlen párt elvén alapul” [5] . A köztársasági elnök az alkotmányos kérdésekben is kötelező érvényű népszavazást (2. cikk) akkor vehetett igénybe, ha az Országgyűlés tagjainak legalább kétharmadával nem hagyja jóvá a projektet (52. cikk) [6] .
Választás | Szavazás | % |
---|---|---|
"per"![]() |
1 293 872 | 99,87 |
"Ellen" | 1 693 | 0.13 |
Érvénytelen/üres szavazólapok | 44 | - |
Teljes | 1 295 609 | 100 |
Regisztrált szavazók/Részvételi arány | 1 303 970 | 99,36 |
Forrás: Közvetlen Demokrácia |
Togóban | Választások és népszavazások|
---|---|
elnökválasztás | |
parlamenti választások | |
népszavazások |