A Münsterberg teszt egy pszichodiagnosztikai teszt, amelynek célja a szelektivitás és a figyelem koncentráció meghatározása . A tesztet a 20. század elején Hugo Münsterberg német-amerikai pszichológus dolgozta ki [1] . Erre a tesztre 1934-ben Londonban nemzetközi tanúsítványt kaptak, ez a technika máig nagyon népszerű. A technika a jó szelektivitást és koncentrációt, valamint magas zajtűrést igénylő specialitások professzionális kiválasztásánál alkalmazható.
Hugo Münsterberg volt az első, aki felismerte a vezetési folyamat humanizálásának fontosságát, hiszen a menedzsernek elsősorban az embereket kell kezelnie, nem a gépeket. Münsterberg érdeme abban is rejlik, hogy iskolájában cégek és szervezetek felkérésére képezték ki a világ első ipari pszichológusait. Valójában ő hozta létre a világ első ipari pszichológusi iskoláját. A világon széles körben ismertté vált "Pszichológia és ipari hatékonyság" című munkájában megfogalmazta azokat az alapelveket, amelyek alapján kell kiválasztani az embereket a vezetői pozíciókra.
Hugo Münsterberg (1863-1916) a Harvard Egyetem alkalmazott pszichológiai laboratóriumának vezetőjeként a munkafolyamatok pszichológiájának kutatásával foglalkozott, sokféle probléma érdekelte: szakmai kiválasztás, személyzeti menedzsment és motiváció, és a munka termelékenységének növelése. Münsterberg számos különböző tesztet dolgozott ki, amelyek célja a bizonytalanság körüli döntések meghozatalakor a viselkedés jellemzőinek, a memória szakmailag specifikus tulajdonságainak, a beszédreakció sebességének, a mozgáskoordinációnak, a figyelem tulajdonságainak értékelése stb. A tudós javasolta, majd kísérletileg bebizonyította, hogy A jelentős neuropszichés stresszel járó munkások foglalkozási sikerének egyik mutatója a figyelem szelektivitása [2] . Annak érdekében, hogy a laboratóriumban olyan valós élethelyzeteket reprodukáljon, amelyekhez a vajúdás alanyának alkalmazkodnia kell, a tudós modelleket épített fel ezekről a helyzetekről, jel-szimbolikus formában ábrázolva az észlelési teret, amelyek megfelelő értékelése esetén konkrét cselekvéseket generáltak.
Az egyik tesztet a városi villamosvezetők kognitív és pszichomotoros funkcióinak komplex diagnosztizálására tervezték. Annak érdekében, hogy felidézze az alanyokban a villamosozás élményét egy forgalmas utcán, a tudós laboratóriumi berendezést tervezett. A speciális térképeken számokkal jelölték az ütközésre veszélyes tárgyakat: embereket, lovas kocsikat, autókat [3] . Amikor az alany elforgatta a kereket, egy ablak mozgott a térképen a megfelelő sebességgel, amelyben az alany az „útfedés” egy részét látta a forgalmi helyzetet szimuláló szimbólumokkal. Az ablaknak a kísérleti térkép felületéhez viszonyított mozgási sebességét maguk az alanyok határozták meg. Az alanynak folyamatosan értékelnie kellett a forgalmi helyzet változásait, nemcsak a szimbolikus tárgyak helyzetükhöz viszonyított távolságát (az autó helyzetét), hanem ezen tárgyak feltételes mozgási sebességét is figyelembe kellett vennie, kiemelve a potenciálisan veszélyes helyzeteket, amelyek szükséges vészfékezés; az alany értékelte az egyes helyzeteket, és hangosan felhívta a koordinátáit, ha a helyzet veszélyesnek minősült).
Egy másik, a figyelem szelektivitásának tulajdonságait felmérő tesztben, amelyet a telefonkezelők szakmai sikerének előrejelzésére terveztek, az alanyoknak egy bűnügyi krónikából származó újságcikk szövegét ajánlották fel, amelyben az alanynak ki kellett húznia az összes „a” betűt. ” a lehető leggyorsabban és legpontosabban [4] . A feladat végrehajtásának gyorsasága és pontossága attól függött, hogy az egyén képes-e alkalmazkodni egy új, tartalmilag magával ragadó szöveg tartalmához és a rutinfeladatra koncentrálni [5] . Ez a laboratóriumi modell az egyén azon képességét reprodukálta, hogy tudatosan kezelje a telefonáló szakmára jellemző figyelmi beállításokat. A figyelem tulajdonságait értékelő vizsgálati módszertan modern változata a klasszikustól eltérően, amelyet a tudós mintegy száz évvel ezelőtt használt kutatásai során, univerzális, könnyen végrehajtható és feldolgozható az eredmények. Ezeknek az előnyöknek köszönhetően a teszt alkalmazásra talált az oktatás területén, ahol számos probléma megoldására használják: az iskolai felkészültség diagnosztizálásától a tanulók pályaorientációjáig.
Az alfabetikus szöveg között, amely egy véletlenszerű betűsorozat, vannak szavak. Az alany feladata, hogy soronként végignézzen, hogy a lehető leggyorsabban megtalálja ezeket a szavakat. A talált szavakat megjelöljük (aláhúzva). A főneveket egyes számú névelőben kell keresni, konkrét kifejezések és rövidítések használata nélkül; ha a szavak metszik egymást vagy beírják egymást, akkor a legnagyobb hosszúságú szó kerül felhasználásra. A tesztelési idő korlátozott. A technika a figyelem szelektivitásának meghatározására irányul. A kísérletvezető rögzíti a feladat végrehajtásának idejét, a talált szavak számát, a tárgy által félreértett szavak számát, a hibásan aláhúzott szavak számát és a normát meghaladóan aláhúzott szavak számát. A feladat elvégzésének ideje 2 perc.