Területi vita Horvátország és Szlovénia között

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. január 1-jén felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .

A területi vita Szlovénia és Horvátország között a két ország függetlenné válása után, Jugoszlávia 1991-es felbomlása után alakult ki.

A Horvát Statisztikai Hivatal szerint Horvátország és Szlovénia határa 668 km [1] . A Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai szerint a horvát-szlovén határ hossza 670 km [2] . A határ legvitatottabb szakasza a Pirani-öböl vize .

A határviták kezdetben nem befolyásolták jelentősen a szlovén-horvát kapcsolatokat . A helyzet a 2000-es évek második felében kezdett rosszabbra fordulni, amikor Szlovénia a területi viták meglétével ürügyül élve kétszer (2008 decemberében és 2009 szeptember-októberében) blokkolta Horvátország NATO -csatlakozási kérelmét [ . 3] .

Ilyen feltételek mellett mindkét ország úgy döntött, hogy a világközösséghez fordul segítségért a területi vita megoldása érdekében, és beleegyezett a nemzetközi választottbírósági eljárásba [4] . A választottbírósági megállapodást 2009. november 4-én írták alá Stockholmban : Borut Pahor szlovén miniszterelnök , horvát kollégája , Jadranka Kosor és az Európai Tanács elnöke , Herman van Rompuy [4] [5] írta alá azt . 2015. július 28- án Horvátország kilépett a választottbírósági eljárásból, arra hivatkozva, hogy Szlovénia megsértette a választottbírósági szabályokat. [6] .

Az Állandó Választottbíróság 2017. június 29- én a vitában részt vevő mindkét félre kötelező érvényű határrendeletet hozott. A kamara meghatározta a Pirani-öböl vitatott szárazföldi határterületeinek tulajdonjogát, és kimondta, hogy Szlovéniának a horvát vizeket átszelő folyosón keresztül közvetlenül hozzá kell férnie az Adriai-tenger északi részén található nemzetközi vizekhez [7] . A kamara több, a horvát-szlovén határral kapcsolatos kevésbé jelentős vitás kérdésben is döntött. Szlovénia üdvözölte a kamara döntését, Horvátország azonban kijelentette, hogy nem fogja végrehajtani [8] [9] [10] .

Jegyzetek

  1. ↑ Juric, Krisztián. Földrajzi és meteorológiai adatok // Statističke informacije 2011  (neopr.) . - Horvát Statisztikai Hivatal, 2011. - P. 12. Archivált : 2012. január 21. a Wayback Machine -nél
  2. ↑ Grm, Barbara. Terület és éghajlat // Statistični letopis Republike Slovenije  (neopr.) . - Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2011. - V. 50. - 38. o.
  3. ↑ Európa | Az EU felmondja a tárgyalásokat Horvátországgal , a BBC News Online  (2009. április 23.). Az eredetiből archiválva: 2009. május 12. Letöltve: 2010. június 11.
  4. ↑ 1 2 Szlovénia feloldotta a horvát EU-pályázat blokkolását , BBC News Online  (2009. szeptember 11.). Az eredetiből archiválva : 2019. december 11. Letöltve: 2009. szeptember 12.
  5. ↑ Szlovénia támogatja a horvát határmegállapodást a népszavazáson , BBC News Online  (2010. június 6.). Letöltve: 2010. június 7.
  6. ↑ Horvátország kilép a határellenőrzési eljárásból Szlovéniával, dacolva az EU-val , Bloomberg  (2015. július 29.). Archiválva az eredetiből 2016. február 5-én. Letöltve: 2016. február 4.
  7. ↑ Esetek | PCA-CPA . Letöltve: 2017. november 4. Az eredetiből archiválva : 2017. október 23.
  8. ↑ Szlovénia megnyerte a csatát Horvátországgal a nyílt tengeri hozzáférés miatt - BBC News . BBC.com (2017. június 29.). Letöltve: 2017. június 29. Az eredetiből archiválva : 2017. július 3.
  9. ↑ MMCživo: Večji del Piranskega zaliva gre Sloveniji, ki ima tudi dostop do odprtega morja :: Prvi interaktivni multimedijski portal, MMC RTV Slovenija . Rtvslo.si. Letöltve: 2017. június 29. Az eredetiből archiválva : 2017. június 29.
  10. ↑ Arbitražni sud objavio kako treba izgledati granica na Piranskom zaljevu - Večernji.hr . Vecernji.hr. Letöltve: 2017. június 29. Az eredetiből archiválva : 2017. június 29.