Jeremiah Karlovich Tenner | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1836. április 8 | ||||||||||
Születési hely | Minszk tartomány | ||||||||||
Halál dátuma | 1903. szeptember 28. (67 évesen) | ||||||||||
A halál helye | Berlin | ||||||||||
Affiliáció | Orosz Birodalom | ||||||||||
Rang | altábornagy | ||||||||||
Díjak és díjak |
|
Jeremiah Karlovich Tenner ( 1836. április 8., Minszk tartomány – 1903. szeptember 28. , Berlin ) - orosz katonatiszt, altábornagy . Résztvevő a lengyel felkelés és az orosz-török háború leverésében .
Minszk tartomány nemességéből származott . Karl Ivanovics Tenner (1783-1860) gyalogsági tábornok és Ekaterina Eremejevna Savoini (1803-1876) fia, E. Ya. Savoini tábornok lánya .
Miután végzett a Corps of Pagesben , 1854. június 17-én a finn életőrezred zászlósává nevezték ki . 1863. május 26-án a 3. zászlóalj parancsnokává nevezték ki. 1864. január 3-án a 11. század parancsnoka, augusztus 21-én pedig őfelsége százada.
1868. január 5-én az ezredbíróság tagjává, 1869. augusztus 31-én e bíróság elnökévé nevezték ki. Ugyanezen év december 11-től ezredének megbízott vezérkari tisztje , 1870. december 12-től a császári felsége kíséretének segédszárnya. 1871. március 28-án ezredessé léptették elő .
1872. március 19-én a 2. zászlóalj parancsnokává nevezték ki. 1877. március 19-én a 115. Vjazemszkij gyalogezred , majd ugyanazon év október 27-én egy lövészzászlóalj parancsnokává nevezték ki .
1881. augusztus 30-án vezérőrnaggyá léptették elő , jóváhagyással ezredparancsnokká. 1886. május 11-én a 2. gárda-gyaloghadosztály 2. dandárának parancsnokává nevezték ki. 1888. szeptember 29. óta a fő katonai bíróság tartalék tagja. 1891. december 1-jén beíratták az életőr 2. lövészzászlóalj névsoraiba.
1891. május 7-én kizárták a finn életőrezred és az életőr 2. lövészzászlóalj parancsnoki posztjáról. 1892. október 1-jén hat hónapra a fő katonai bíróság ideiglenes tagjává nevezték ki. 1893. március 8-án a gárdagyalogság lemondásával a hadügyminisztérium tagjává nevezték ki.
Ugyanezen év augusztus 30-án altábornaggyá léptették elő . 1898. február 27-én – a gárdagyalogság lemondásával – a Kuratórium Szentpétervári Jelenlétének tiszteletbeli gyámjává nevezték ki.
Berlinben halt meg 1903. szeptember 28-án. Szentpéterváron a Novogyevicsi temetőben temették el [1] .