Tebenevka ( kaz . Tebindeu - téli legelő [1] ) - téli legelő , lovak önálló táplálékkivonása a hó alól .
Eddig Kazahsztánban és Mongóliában a lovak maguk legelésznek a sztyeppén, csak időnként vigyáztak rájuk a pásztorok . A lócsordákat mének vezetik, akik végigvezetik a csordákat a megszokott területükön.
A lovak patáikkal 40 centiméter mély havat ásnak ki, és megeszik a hó alatt maradt füvet. A téli vegetáció szűkössége miatt ez egy nagyon energiaigényes módszer, és a lovak télen érezhetően fogynak, így nyáron a lovak erősen, hízlalva táplálkoznak.
Kazahsztánban és Mongóliában télen a havon is legelnek a birkák . A lovakkal ellentétben azonban a pásztorok legeltetik őket. A kazah lovak és juhok (például az Edilbaev fajta ), a mongol lovak és juhok nagyon fagyállóak, és télen még súlyos fagyok esetén is képesek legelni.
Mély hó esetén a lovak olyan helyeket keresnek, ahol azt elfújja a szél, és ezért kisebb a hóréteg. Vannak azonban időszakok, amikor jégkéreg (kéreg) képződik a havon. Ilyenkor a lovak megsértik a lábukat, rosszul esznek, és magas a halálozási arány. A juhok ráadásul nem legelhetnek kéreg jelenlétében. Tekintettel arra, hogy a nomádok soha nem arattak szénát , ez az állatállomány , az úgynevezett juta nagy veszteségéhez vezetett .
"tebenevka" a törökből , tat.tibenu "séta a legelőn; tebenevka; ásni; rugdosni". [2] A Tebebenenie a kozákok szó szinonimája .