Suzdal kerület | |
---|---|
Ország | Orosz Birodalom |
Tartomány | Vlagyimir tartomány |
megyei város | Suzdal |
Történelem és földrajz | |
Az alapítás dátuma | 1778. szeptember 1. (12.). |
Az eltörlés dátuma | 1924. február 20 |
Négyzet | 2512,3 verts² ( 2859 km² ) |
Népesség | |
Népesség | 107 708 [1] ( 1897 ) fő |
A Suzdal körzet egy közigazgatási egység az Orosz Birodalom Vlagyimir tartományában és az RSFSR -ben, amely 1778-1924 között létezett . A megyei jogú város Suzdal .
A megye Vlagyimir kormányzóság északi részén terült el . Keleten Shuisky és Kovrovsky megyével, nyugaton Jurjevszkij megyével , délen Vlagyimir megyével, északon pedig Jaroszlavl megyével határos . 2859 km² -es (2512,3 mérföld² ) területet foglalt el .
A Vlagyimir régió modern Szuzdalszkij , Kameshkovszkij és Jurjev- Polszkij körzeteinek , valamint az Ivanovo régió Gavrilovó- Poszadszkij , Teikovszkij és Komszomolszkij körzeteinek területén helyezkedett el .
Talajgeológiai szempontból két élesen eltérő részre oszlik - nyugati és keleti. Az első a domborzat jellege, földtani szerkezete, talajtakarója, növényzete stb. teljesen benne van az „Opole” összetételében, amely jellegzetes a Vlagyimir városától északra, Suzdal városától nyugatra Jurjev városáig, sőt Perejaszlavl városáig tartó teljes sávra nézve . A megye keleti és nyugati fele közötti határ a folyó. Nerl , a megye legjelentősebb folyója. A nyugati, teljesen fátlan felével szemben a keleti felét jelentős részben erdők borítják, főleg tűlevelűek.
Suzdal uyezd mint területi egység a 16. század eleje óta ismert. 1778- ban a megye Vlagyimir kormányzóság része lett (1796-tól - Vlagyimir tartomány ).
1918-ban az Ivashkovskaya, Kiberginskaya, Kovarchinskaya, Krapivnovskaya, Nelshinsky, Petrovo-Gorodischenskaya, Rumyantsevskaya és Sakhtyshskaya volosztot áthelyezték az újonnan megalakult Ivanovo-Voznesensk tartomány Teikovszkij körzetébe . 1924 -ben a megyét felszámolták, területe Vlagyimir megye része lett .
A megye lakossága 1859-ben 91 657 [2] fő volt. Az 1897-es népszámlálás szerint a megyének 107 708 lakosa volt [1] (49 404 férfi és 58 304 nő).
1890-ben a megyéhez 15 volost tartozott [3]
sz. p / p | plébánia | Voloszt kormány | A falvak száma | Népesség |
---|---|---|---|---|
egy | Borodino | Val vel. Borodino | 22 | 6498 |
2 | Bykovszkaja | Val vel. Lyahovitsy | 33 | 8956 |
3 | Gavrilovskaya | Gavrilovszkij Poszad | 25 | 10 658 |
négy | Gorodicsevszkaja | Val vel. Spasskoe-Gorodishche | 19 | 10 023 |
5 | Kiberginszkaja | Val vel. cybergino | 22 | 4458 |
6 | Kovarchinskaya | kontra Polyanki | 26 | 2580 |
7 | Krapivnovszkaja | Val vel. Krapivnovo | 34 | 3811 |
nyolc | Nelsinszkij | Val vel. Nelsha | 32 | 3873 |
9 | Petrovo-Gorodishchevskaya | Val vel. Petrovo-Gorodishche | tizennyolc | 2657 |
tíz | Rumjancevszkaja | Val vel. Svetikovo | 28 | 6452 |
tizenegy | Sakhtysskaya | Val vel. Sakhtys | húsz | 2809 |
12 | Terenejevszkaja | Val vel. Gnezdilovo | 12 | 4796 |
13 | Torchinskaya | Val vel. Torchino | ötven | 9225 |
tizennégy | Tumskaya | Val vel. Tuma | 26 | 8149 |
tizenöt | Janevszkaja | Val vel. Yanevo | 16 | 10 329 |
1859- ben a legnagyobb települések [2] :
A XIX. század végén a megyében: 123 falu, 35 község, 1 település, 211 község, 5 templomkert és 5 különálló tanya.
Az 1897-es népszámlálás szerint a megye legnagyobb (több mint 500 lakosú) települései [4] :
|
|
|
|
|
Gyárak: 1 bíborfestő és pamutnyomda (172 munkás), 1 papírszövő üzem (972 munkás), 1 burgonyareszelő üzem.