| Csata az Iscrestu világítótoronynál | |||
|---|---|---|---|
| Fő konfliktus: 1043-as orosz-bizánci háború | |||
| dátum | 1043 nyara | ||
| Hely | Iscrestu világítótorony környéke, Konstantinápoly | ||
| Eredmény | Az orosz flotta visszavonult Konstantinápolyból | ||
| Ellenfelek | |||
|
|
|||
| Parancsnokok | |||
|
|
|||
| Oldalsó erők | |||
|
|||
| Veszteség | |||
|
|||
A Sparks világítótoronynál 1043-ban vívott csata Oroszország és Bizánc közötti kereskedelmi és politikai konfliktusok eredménye volt. Az orosz kereskedők zaklatása Konstantinápolyban ürügyül szolgált Bölcs Jaroszláv herceg számára, hogy jelentős sereget gyűjtsön össze, és megtámadja a bizánci fővárost.
A csata a Konstantinápoly közvetlen közelében lévő vizeken zajlott. Ezért egyes forrásokban konstantinápolyi csatának nevezik .
A krónikák szerint a Konstantinápoly elleni orosz támadás oka egy nemes kereskedő Konstantinápolyban (Konstantinápoly) meggyilkolása volt. Bölcs Jaroszlav herceg elrendelte, hogy gyűjtsék össze a flottát (legfeljebb 400 csónakot), és költözzenek Tsargradba. A hadjáratot Vlagyimir Jaroszlavics rangidős herceg és a tapasztalt Vyshata vajda vezette .
Az orosz "lodeai hadsereg" leszállt a Dnyeperen, behatolt a Fekete-tengerbe (azokban az években az Orosz-tengerbe) és a Duna torkolatának irányába tartott. A krónika szerint itt a harcosok megálltak, és elkezdték eldönteni, hogyan folytassák a hadjáratot - szárazföldön vagy tengeren. A varangi harcosok véleménye érvényesült, és az orosz hajók tovább haladtak Csargrád felé.
Konstantin IX. Monomakh császár , aki korábban sikertelenül próbálta békével megoldani az ügyet, összegyűjtötte minden kéznél lévő erőt, és elkezdett felkészülni a védekezésre.
Amikor az orosz hajók megközelítették a Boszporusz bejáratát, a bizánciak már várták őket.
Az orosz parancsnokok néhány katonáját a parton partra tették, és tábort szerveztek. Vlagyimir haditengerészeti erői a csata reggelén felsorakozva harcra készen álltak.
IX. Konstantin délben parancsot adott a támadásra. Három dromonja a tengerből és egyidejűleg két légió szárazföldről támadta meg az orosz flottát és tábort. A bizánci hajók görög tűzzel voltak felfegyverkezve, orosz csónakokat gyújtottak fel, ami összezavarta Vlagyimir katonáit. A fejedelmi harcosok azonban bátran küzdöttek, lándzsákkal és nyílvesszőkkel dobálták az ellenséget, láncra akasztott rönkökkel próbáltak áttörni az ellenséges hajók oldalain.
Hamarosan Konstantin harcba vetette a bizánci erők többi részét. A birodalmi hajók kezdtek előnyt szerezni, ráadásul ekkor vihar kezdődött, amely szó szerint elsöpörte az orosz flottát. Sok hajó elsüllyedt vagy a szikláknak csapódott. Maga Vlagyimir herceg alig tudott megszökni, egy másik csónakba költözött hajójáról.
Ennek ellenére sok orosz hajónak sikerült megszöknie, sőt ezt követően összetörni az utánuk küldött bizánci osztagot. Vlagyimir és flottájának maradványai sikeresen elérték Kijevet. 6 ezer Vyshata vezette katona volt a parton, köztük azok is, akik összetört hajókról szálltak partra. Szárazföldön haladtak észak felé, de ezt a különítményt Várna közelében elpusztították a császári csapatok. Magát a kormányzót és 800 katonáját elfogták.
Flottája veresége ellenére Bölcs Jaroszlávnak sikerült méltó békét kötnie Bizánccal. Az orosz herceg megtartotta bástyaflottájának jelentős részét, majd kiváltotta Vyshata kormányzót és több száz harcosát a bizánci fogságból. A polgári viszályoktól megrázott Római Birodalom azóta csak egyre gyengül, és az egykor hatalmas állam árnyékává vált.