| Hermannstadti csata | |||
|---|---|---|---|
| Fő konfliktus: A magyar felkelés leverése | |||
| Harci terv | |||
| dátum | 1849. július 25. ( augusztus 6. ) . | ||
| Hely | magyar állam | ||
| Eredmény | Az orosz csapatok győzelme | ||
| Ellenfelek | |||
|
|
|||
| Parancsnokok | |||
|
|
|||
| Oldalsó erők | |||
|
|||
| Veszteség | |||
|
|||
| 1848-1849-es forradalom Magyarországon | |
|---|---|
A hermannstadti (szebeni) csata a magyar háború egyik epizódja , amelynek során az orosz csapatok a tábornok parancsnoksága alatt megverték a dél-magyarországi lázadó hadsereget Nagyszeben város közelében .
A Segesvárnál elszenvedett vereség után a Bem parancsnoksága alatt álló magyar csapatok Maros-Vashargelyre vonultak vissza, és egy meglepetésszerű támadással akarták elfoglalni Hermannstadtot, Gasford tábornok kisebb különítményével (5 ezer 12 ágyúval) fedezve. Erre a műveletre Bem 14 ezret (24 ágyúval) Maros-Vashargeliből, Stein 6000 fős különítményét pedig Karlsburgból tervezte küldeni. Július 20-án a reismarkti csatában Stein vereséget szenvedett, a magyarok 1200 elesett és elfogott embert és 2 fegyvert veszítettek, az oroszok vesztesége 64 fő volt. Ugyanakkor a Vezetők parancsnoksága alatt álló orosz főhadosztály üldözte a visszavonuló magyar csapatokat. Bem szándékairól értesülve a Vezetők erőszakos felvonulásra indultak Hermannstadt irányába.
Ebben az időben Gasford orosz különítménye védelmi pozíciókat foglalt el a Gross-Sheern Heights-en, 3 verttal a város előtt. Július 24-én Bem elérte Hermannstadtot és megtámadta az orosz csapatokat. Megakadályozva a magyarok oldalát, Gasford visszavonulásba kezdett a város felé, amelyet ekkorra már a magyarok körbevettek. Miután elindult hozzá, Gasford folytatta elvonulását, és megállt Tolmach faluban.
Ugyanakkor a Leaders parancsnoksága alatt álló csapatok hegyvidéki terepen 4 nap alatt 150 mérföldet tettek meg, és július 25-én megközelítették a Gros-Sheern magaslatokat. Bem fő ereje továbbjutott a Leaders ellen, így csak fedezék maradt Gasford ellen. A Demidov tábornok parancsnoksága alatt álló odesszai lándzsások kiütötték a magyarokat Gros-Sheern-i állásukból, ugyanakkor az orosz tüzérség elnyomta a magyart. Megvárva a főbb magyar erők Gross-Sheernhez közeledését, a Vezetők határozott offenzíva megindítását rendelték el. Az orosz lovasság mindkét oldalról támadta a magyarokat, elfoglalva a megmaradt tüzérséget. A magyarok remegtek; mindkét oldalról orosz lovasság fedezte, hamarosan menekülésre tértek át. A kozákok és az ulánok a tüzérség segítségével több ellenséges oszlopot és teret megsemmisítettek. Az üldözéstől elhurcolt orosz lovasság betört Hermannstadtba, az onnan közeledő erősítést útközben a magyarokhoz döntötte és több löveget is elfogott. A városban a házakban letelepedett gyalogság tűzzel fogadta. A lovasság Vezetők utasítására a karlsburgi útig nyomult, amely a magyarok egyetlen visszavonulási módját jelentette. Engelhardt tábornok a lublini jágerezreddel megtisztította Hermannstadtot a benne maradt magyaroktól, és kapcsolatba lépett Gasford különítményével. Utóbbi, amikor a Vezetők közeledését észlelték, a Westen úton a Bem által hagyott különítmény ellen mozdult, amely nyugati irányba vonult vissza. A magyar csapatok maradványainak üldözése Grossau faluig folytatódott, ahol megkezdődött az amúgy is zord terep.
Az oroszok hermannstadti győzelme az erdélyi felkelés végső leveréséhez vezetett . A tábornok vezetőit a magyar lázadók elleni sikeres fellépésekért a Szent István-renddel tüntették ki. György 2. fokozat. A magyar hadsereg maradványait üldözve a Vezetők július 30-án Mühlenbachnál legyőzték Stein hadtestének utolsó, zavartalan magyar különítményét. Mühlenbach alatt a Vezéreknek 10 000 volt 46 ágyúval, Steinnek 8 000. A csata rövid életű volt, a magyar hadtest azonnal felborult. A magyarok több mint 500 elesettet veszítettek, 1772-t elfogtak 13 fegyverrel. Az oroszok mindössze 5 alacsonyabb rendfokozatot veszítettek elesettként, 5 tisztet és 29 alsóbb rendfokozatot sebesülten. Augusztus 3-án Grotenghelm tábornok különítménye elfoglalta Klausenburgot .
Bem erdélyi magyar serege megszűnt, maradványai 7000 főnyi 74 ágyúval augusztus 6-án – öt nappal Gergei főseregének Vilagosnál történő megadása után – megadták magukat .