Az erdélyi Torda városában ( Torenburg ) található sóbányák (rum. Salina Turda ) Románia egyik legrégebbi sóbányászati helye .
A régészeti ásatások azt mutatják, hogy ezen a területen már a rómaiak érkezése előtt sóbányászatot folytattak. A rómaiak pedig csak a felszínen fejlesztették ki a sót, leggyakrabban 15 méter mély lyukakat ástak, sót vontak ki belőle, elhagyták a lyukat, és továbbmentek a következőhöz. Így sós tavak keletkeztek. A sósforrás védelme érdekében a rómaiak a Castrum Potaissa-t a közelébe helyezték. A rómaiak Dáciából való távozása után egészen a 11. századig nincs adat a só fejlődéséről ezen a területen.
A tordai sóbányát említő első erdélyi okiratot a magyar királyi hivatal adta ki 1075-ben. A tordai sóbányáról pedig 1271. május 1-jén jelent meg az első irat, szintén a magyar királyi hivatal. Ezzel a tettével a király kikiáltotta magát a thorenburgi sóbányák tulajdonosának. Ezt követően a sóbánya használati kiváltságait Esztergom város polgármestere, valamint a gyulafehérvári és erdélyi püspök is megkapta. A sóbányászatban nemcsak szabad embereket alkalmaztak, hanem foglyokat is.
A bánya jelentősége nagymértékben megnőtt az ipari forradalom kezdetével , amikor bővítésre volt szükség. A bánya eredetileg Erdély egyik legjelentősebb bányája volt, de 1840 után hanyatlásnak indult az oknai sóbánya egyre erősödő versenye miatt . 1862-ig csak három régi aditet bányásztak (Joseph, Scales és Antony). Ezzel egyidejűleg leállították a sóbányászatot az Antónia-hátságban 108 méter mélységben, mivel a lelőhelybe nagymértékben beszivárgott az agyag. Emellett nagy problémát jelentett a só szállítása a bányákból a Novaja tordai raktárakba. A költségek és a szállítási idő csökkentése érdekében 1853-ban elhatározták, hogy Novaja Tordára építenek egy szállítógalériát. Ezt az épületet Ferenc József császár tiszteletére nevezték el.
A tordai sóbányában a sóbányászat 1932-ben szűnt meg a rossz műszaki felszereltség és a többi erdélyi bánya erős versenye miatt. 2011-ben Románia a világon a 12. helyet foglalta el a sótermelést tekintve, 2 millió 500 000 tonna termeléssel. A tordai sóbányát 1992-ben nyitották meg újra turistalátogatásra és egészségügyi központként is.
2009-ben a sóbánya rekonstrukciója az Európai Unió költségén zajlott. Jelenleg gyógyító helyiségek, amfiteátrum, edzőtermek (asztalitenisz, bowling, minigolf, biliárd), óriáskerék, ahonnan sócseppköveket lehet megcsodálni . A fő attrakció egy földalatti tó, ahol csónakázni is lehet. A levegő hőmérséklete a bányában 11-12 fok, a páratartalom a különböző csarnokokban 73-80%.
További fényképek a Wikimedia Commonsból