A napenergia Kínában az egyik megújuló energiaágazat , amely a napsugárzásból villamos energiát termel. „Környezetbarát”, azaz a használat aktív szakaszában nem termel káros hulladékot.
Kínában a legmagasabb az új napenergia-kapacitások üzembe helyezési aránya. Kína vezet a napelemek kulcsfontosságú elemeinek számító fotovoltaikus cellák gyártásában, kiszorítva a „zöld” energia hagyományos mozgatórugóit: Németország, Japán, az Egyesült Államok [1] .
2017-ben Kína már az első helyen áll a RECAI (E&Y) minősítésben a megújuló energiaforrások befektetési vonzerejét tekintve [2] . A megújuló energiaforrásokba történő beruházások összértéke már meghaladja a fosszilis energiaforrásokba (szén, olaj, gáz) irányuló beruházásokat. A megújuló energiaforrásokból származó teljes villamosenergia-termelés 2017 szeptemberére 630 GW-ra nőtt (beleértve a vízenergiát 339 GW), amelyből 120 GW napenergia-termelésből származik [3] .
A Kínai Nemzeti Energiahivatal adatai szerint 2016 végén a napelemek teljes beépített kapacitása 77,42 GW volt, ami az ország teljes villamosenergia-termelésének 1%-át tette ki. A nagy mennyiségi növekedés ellenére azonban az egy főre jutó napenergia-fogyasztást tekintve Kína még mindig messze elmarad a fejlett országoktól (Németország, Japán, USA, Spanyolország).
Hszincsiang, Gansu, Qinghai és Belső-Mongólia rendelkezik a legnagyobb beépített napenergia kapacitással. A napenergia fejlesztési terve szerint 2016-2020. újabb 110 GW kerül bevezetésre. A kínai kormány célja 2030-ra a megújuló energia részarányának növelése az ország teljes energiamérlegében 11%-ról 20%-ra. 2,5 billió jüant vagy 364 milliárd dollárt [4] fordítanak a megújuló energiaipar fejlesztésére .
Kína egyik kiemelt célja az energiaszektorban a légkörbe kerülő CO2-kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások – köztük a nap-, szél-, víz-, bioüzemanyag-, árapály- és vulkánenergia – arányának növelése. A legfontosabb feladat a katasztrofális környezetromlás megállítása Kínában. A szén mindeddig vezető szerepet játszik (62% vagy 3,5 milliárd tonna évente) Kína energiafogyasztásában [5] .
A szén dominanciája a gyors gazdasági növekedés időszakában komoly környezetterhelést jelentett, és ma már Kína fejlődésének egyik fő belső kihívása a környezetvédelem. A 2000-es évektől kezdve a kínai kormány szisztematikus politikát folytatott annak érdekében, hogy csökkentse a szén részarányát az ország energiamérlegében, valamint a megújuló energiaágazat fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásokat. A hatóságok 2020-ig megtiltották új, 150 MW-nál nagyobb teljesítményű széntüzelésű hőerőművek építését, a széntüzelésű erőművek beépített összteljesítménye pedig nem haladhatja meg az 1,1 ezer GW-ot [6].
2016-ban Kína összesen 34,2 GW új napenergia-kapacitást vezetett be [7] . A kínai nemzeti energiaügyi hivatal közölte, hogy 2017 első felében 24,4 GW új kapacitást telepített [8] , és csak 2017 júniusában 13,5 GW-ot. Az Asia Europe Clean Energy (Solar) tanácsadó (AECEA) szerint Kína júliusban további 10,52 GW szoláris termelés [9] . Ennek eredményeként 2017 első felében Kína túllépte saját 13. ötéves tervének (2016-2017) célkitűzéseit, és 105 GW napelemes termelést telepített. Emellett a Szegénység Felszámolási Program (8GW) megvalósításához kapcsolódóan új kapacitások is bevezetésre kerülhetnek. Az előrejelzések szerint 2017-ben a telepített kapacitások teljes mennyisége 40–45 GW között lesz [10] .
A napelemes energiatermelésben új kapacitások üzembe helyezésének bajnoki üteme kérdéseket vet fel az iparág fejlődésének a környezet állapotára gyakorolt hatásával kapcsolatban. Különösen a nagyszámú napelem elhasználódásuk utáni újrahasznosításának kérdése, a napelemes berendezések gyártásának környezetbarát jellege, valamint a fotovoltaikus cellák gyártásához szükséges ritkaföldfémek kimeríthetősége, aktuálisak.
A Belt and Road kezdeményezés részeként Kína azt tervezi, hogy felhalmozott napenergia-termelési kapacitását más fejlődő országokba exportálja. A jövőbeli piac potenciálisan évi 7,5 milliárd dollárt termelhet a kínai napelemgyártók és napelemfarm-telepítők (pl. GCL-Poly Energy Holdings vagy Suntech Power) számára.
A hazai piacon a kereslet körülbelül 40 GW lesz 2017-2020-ban, ami a szárazföldön telepített kapacitás felét teszi ki. Ez lehetővé teszi 40 GW többletkapacitás exportálását más országokba az „Egy öv – egy út” peremén, ami serkenti a kínai vállalatok terjeszkedését a napenergia területén kívül [11] .