Az Orosz Föderáció Bírói Tanácsa
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. augusztus 6-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Az Orosz Föderáció Bírói Tanácsa az oroszországi bírói közösség állandó testülete , amelyet az Összoroszországi Bírói Kongresszus választ meg a szövetségi bíróságok bírái, valamint az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok bíróságainak bírái közül. Az Orosz Föderáció Bírói Tanácsának, valamint az igazságszolgáltatás más szerveinek státuszát az „Orosz Föderáció igazságszolgáltatási szerveiről” szóló szövetségi törvény [1] határozza meg .
Történelem
A Tanács első összetétele (1991-1993)
1989-ben elfogadták a „Szovjetunió bíráinak jogállásáról” szóló törvényt, amely előírta az Unió alanyai és a köztársasági alanyok bíráinak éves összehívását egy konferencián. A Tanács hatáskörébe utalt a bírói gyakorlatban felmerült jogszabályalkalmazási kérdések megvitatása, a legfelsőbb bíróságokhoz fordulás iránymutatási javaslattal, jogszabályértelmezés, bírói minősítő testületek megválasztása.
1991-ben az RSFSR Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Vjacseszlav Lebegyev és az RSFSR igazságügyi minisztere, Nyikolaj Fedorov , valamint a bírák egy csoportja javaslatára összehívták az Első Összoroszországi Bírói Kongresszust, amelyre októbertől került sor. 1991. 17-18. A kongresszus határozatával létrehozták a Bírák Képviselői Tanácsát, mint a kongresszusok között működő testületet, amelynek célja az oroszországi igazságügyi reform előmozdítása, a bírák érdekeinek védelme és más kormányzati szervekben való képviselete. Ezt követően az Orosz Föderáció minden tárgyában bírói konferenciákat tartottak, akik egy képviselőt választottak a Tanácsba.
Második szereposztás (1993–1996)
1993. június 29. és június 30. között került sor a II. Összoroszországi Bírói Kongresszusra.
Harmadik osztag (1996–2000)
Negyedik szereplő (2000–2004)
Ötödik osztag (2004–2008)
A Tanács megalakítása
Az Orosz Föderáció Bírói Tanácsát az Összoroszországi Bírói Kongresszus alkotja a szövetségi bíróságok bíráiból, valamint az Orosz Föderáció alanyai bíróságainak bíráiból. Az Orosz Föderáció Bírói Tanácsában a következő képviseleti normákat állapították meg [2] :
- az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának bírái közül - két bíró;
- az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságának bíráitól - négy bíró;
- általános hatáskörű semmítőszékek bíráitól, katonai semmítőszékek bíráitól - két bíró;
- az általános hatáskörű fellebbviteli bíróságok, a katonai fellebbviteli bíróság bírái közül - két bíró;
- kerületi választottbíróságok bíráitól - két bíró;
- a fellebbviteli választottbíróságok bíráitól - két bíró;
- a köztársaságok legfelsőbb bíróságainak, regionális, regionális bíróságoknak, szövetségi jelentőségű városok bíróságainak, az autonóm régió bíróságainak és az autonóm körzetek bíróságainak bíráitól - öt bíró;
- az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok választottbíróságainak bíráitól - nyolc bíró;
- kerületi (haditengerészeti) katonai bíróságok bíráitól - két bíró;
- helyőrségi katonai bíróságok bíráitól - három bíró ;
- kerületi bíróságok bírái közül - nyolc bíró;
- a békebíróktól - öt bíró;
- az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok alkotmánybíróságainak bíráitól - három bíró;
- az Orosz Föderáció minden egyes alanyából egy bíró, akit a kongresszus választ meg az Orosz Föderáció tárgykörének megfelelő bírák konferenciájának javaslata alapján.
Tanácsi elnökök
Jegyzetek
- ↑ Szövetségi törvény "Az Orosz Föderáció igazságszolgáltatási szerveiről" . Letöltve: 2012. december 7. Az eredetiből archiválva : 2012. november 3.. (határozatlan)
- ↑ Bírói tanácsok megalakulása . Letöltve: 2012. december 7. Az eredetiből archiválva : 2013. április 12.. (határozatlan)
- ↑ 1 2 Szerdán a VIII. Összoroszországi Bírói Kongresszus résztvevői megválasztották az Oroszországi Bírók Tanácsának új vezetőjét. . Letöltve: 2013. január 3. Az eredetiből archiválva : 2014. április 9.. (határozatlan)
Linkek