Skagaströnd (település)

Falu
Skagaströnd
isl.  Skagaströnd
Címer
65°49′ é. SH. 20°18′ ny e.
Ország  Izland
Vidék Nordurland-Vastra
Közösség Skagaströnd
Történelem és földrajz
Első említés 10. század
Négyzet 0,50 km²
Klíma típusa mérsékelt övi tenger
Időzóna UTC±0:00
Népesség
Népesség 471 [1]  ember ( 2022 )
Sűrűség 942 fő/km²
Nemzetiségek izlandiak
Hivatalos nyelv izlandi
Digitális azonosítók
Irányítószám 545 [2]
skagastrond.is (  izlandi)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Skagaströnd [3] ( Isl.  Skagaströnd ; izlandi kiejtése: ​[ ˈskaːɣaˌstrœnt] ) egy kis falu Izland északi részén , a Nordurland-Vastra régióban , Skagaströnd községben . A Hunafjord keleti oldalán , a Spaukonyufell ( Isl.  Spákonufell ) [4] [5] lábánál található .

A név etimológiája

Skagaströnd község nevét arról kapta, hogy a Hunafjord névadó partján található [4] . A Skagaströnd név első része a Skaia-félsziget nevéből ( Isl. Skagi ), a második része pedig a strönd [6] szóból származik , ami a tenger mentén fekvő, általában homokkal vagy kövekkel borított, lapos földsávot jelent.  

Jellemzők

Skagaströnd a Spaukonyufell -hegy (639 m) lábánál, Skagaströnd partján, a Hunafjord keleti partján található [7] [4] . Az év faluja fölé magasodó Spaukonyufell nevét a legendás jósról, Tourdisról kapta, aki az ókorban ezen a településen élt. A helyiek úgy vélik, hogy ha északról vagy délről nézzük a hegyet, látni fogja Tourdis arcát, amely kőmintákból áll a sziklán.

Skagaströnd Észak-Izland egyik legrégebbi települése volt. Az izlandi mondákban a 10. század eleje óta említenek egy települést ezen a helyen. Jó természetes kikötő volt a hajóknak, így a 15-16. században angol és hanza kereskedők kereskedtek itt, de a dán kereskedelmi monopólium 1602- es megalakulása után kiszorultak innen, mivel az izlandiak üzletelhettek. csak dán kereskedőkkel. A dánokkal eleinte csak hajóról és csak nyáron folyt itt a kereskedelem, de a 18. század elejétől állandó épületek (raktárak és lakóépületek) vannak dokumentálva, azóta folyamatosan dán kereskedők élnek Skagaströndben. Miután 1858 - ban hivatalosan is engedélyezték a kereskedelmet a Skaia -félsziget másik oldalán található Søydaurkroukurban , Skagaströnd elvesztette kereskedelmi jelentőségét [4] .

Skagaströnd lakosainak fő foglalkozása a halászat és a tenger gyümölcseinek feldolgozása. Az elmúlt években a turisztikai szolgáltatások egyre fontosabbá váltak [4] .

Népesség

2022. január 1-jén a lakosság száma 471 fő. A népsűrűség 942 fő. km²-enként.

Forrás: Mannfjöldi eftir kyni, aldri og sveitarfélögum 1998-2022  (izlandi) . hagstofa.is . Reykjavík: Hagstofa Íslands [Izlandi statisztika]. Letöltve: 2022. augusztus 20.

Jegyzetek

  1. ↑ Mannfjöldi eftir kyni, aldri og sveitarfélögum 1998-2022  (izlandi) . hagstofa.is . Reykjavík: Hagstofa Íslands [Izlandi statisztika]. Letöltve: 2022. augusztus 20.
  2. ↑ Posturinn - Dreifing í sveitum . posturinn.is . Letöltve: 2022. augusztus 20.
  3. ↑ Utasítások Izland földrajzi neveinek oroszországi átadásához / Összeg. V. S. Shirokov ; Szerk. V. P. Berkov . - M. , 1971. - 39 p. - 300 példányban.
  4. ↑ 1 2 3 4 5 Þorsteinn Jósepsson, Steindór Steindórsson. Skagaströnd // Landið þitt Ísland : ST : í 6 bindum. : bindi. 4 : [ Izland. ] . — 3.utg. - Reykjavík: Örn og Örlygur, 1983. - P. 84-85. - 280 p. : mynd., kort. — (Saga og sérkenni þúsunda staða, bæja, kauptúna, héraða og landshluta ásamt hundruðum litmynda) . - 5000 példány.
  5. ↑ Kortasjá - Landmælingar Íslands  (izlandi) . kortasja.lmi.is . Landmælingar Íslands. Letöltve: 2022. augusztus 20.
  6. ↑ Arni Böðvarsson. Strönd // Íslensk orðabók  (izlandi) / Mörður Árnason. - Reykjavík: Edda, 2002. - T. I. - S. 1500. - 1877 p. — ISBN 9979-3-2353-1 .
  7. ↑ Hans H. Hansen. Íslandsatlas 1:100 000  (izlandi) / Rits. og keret. Örn Sigurðsson. — 5.utg. - Reykjavík: Mál og menning, 2015. - P. 89. - 215 p. - 1000 példányban.  - ISBN ISBN 978-9979-3-3494-1 .
  Ugrás a Wikidata elemre  Bibliográfiai katalógusokban