A bibliográfiai információkezelő rendszerek olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a kutatók, tudósok és írók számára bibliográfiai hivatkozások létrehozását és újrafelhasználását . A hivatkozás létrehozása után egy bibliográfia , azaz a bibliográfiai hivatkozások listájának létrehozására szolgál tudományos cikkben, monográfiában , könyvben.
A bibliográfiai információkezelő rendszerek fejlődését a tudományos irodalom mennyiségének rohamos növekedése ösztönzi. Ismeretes, hogy "a tudósok jól összehangolt kollektív munkáját meghatározó fő tényező az információátadás megszervezése" [1] .
A szoftver általában tartalmaz egy adatbázist és egy rendszert a kiválasztott referenciák generálására a tudományos folyóiratok által megkívánt formátumban . A modern bibliográfiai információkezelő rendszerek (például en:Bibus ) integrálhatók szövegszerkesztőkkel , így a hivatkozások listája (a kiválasztott formátumban) automatikusan generálódik és hozzáadódik a dokumentumhoz. Ez kiküszöböli azt a gondot, hogy elfelejtse a szövegben feltüntetni a hivatkozott forrásra mutató hivatkozást. A rendszerek a bibliográfiai hivatkozások részleteinek bibliográfiai adatbázisokból történő importálására (exportálására) is képesek.
A Web 2.0 fejlődésével online bibliográfiai információkezelő rendszerek jelentek meg. Bármilyen számítógépről való hozzáférés, egy témával kapcsolatos közös munka az ilyen rendszerek jellemzői, például az en:CiteULike .
A bibliográfiai információkezelő rendszerek eltérnek azoktól a bibliográfiai adatbázisoktól, amelyek egy adott tudományág vagy tudományágcsoport összes cikkéről próbálnak adatokat gyűjteni, mint például a Medline , az ISI Web of Knowledge vagy az en:PsycINFO ( en:American Psychological Association ). Ezek speciális szerverekre telepített nagy adatbázisok . A bibliográfiai információkezelő rendszerek sokkal kisebb adatbázisokat hoznak létre az egy személy vagy embercsoport által használt publikációkból; az ilyen adatbázisok könnyen telepíthetők külön személyi számítógépre .
Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások manuális beillesztése nagyon fáradságos munka. A bibliográfiai munka megkönnyítésére és a hivatkozások hosszú ideje kézzel történő beillesztésére számos speciális program – bibliográfiai információkezelő – létezik .
A bibliográfiai kezelő olyan szoftver, amely segít összegyűjteni, elmenteni és kezelni az irodalmi hivatkozásokat. A szoftver lehetővé teszi a különböző rekordokra (szerző, megjelenési dátum, kulcsszavak, stb.) összegyűjtött hivatkozások megtekintését, rendezését, valamint különféle stílusú bibliográfiák készítését és bizonyos címekkel történő kiegészítését. [2]
Bármely bibliográfiai információkezelő három fő részből áll:
Így a bibliográfiai menedzserek a következő szolgáltatásokat nyújtják:
A legtöbb bibliográfiai kezelő személyi számítógépekre telepített szoftvereszköz. Bibliográfiai adatbázisokban keresnek az interneten, az elektronikus könyvtárban bibliográfiai leírásokat, grafikus fájlokat és PDF fájlokat rendeznek, a kézirat elkészítéséhez Microsoft Word formátumban készített sablonokat használnak. [3]
A bibliográfiai menedzserek a mai napig két népszerű megközelítést azonosítottak a hivatkozások keresésére: [4]
A nyílt bibliográfiai menedzserek közül a Bibus az EndNote -hoz hasonlít leginkább a felületet és a munkaideológiát tekintve. Kereskedelmi programokról való migráció esetén ez előnyt jelent. Az EndNote-tól eltérően ez a program csak Linuxon, Mac OS X-en és Windowson működik, amikor az előbbi mobileszközökkel is foglalkozik. Ennek ellenére a telepítés nem okoz gondot. Minden Bibus-munka a szövegszerkesztőkkel magából a Bibusból valósul meg, nem pedig a szerkesztőtől. A dokumentumban található hivatkozások és bibliográfia formátumát a kiválasztott tervezési stílus határozza meg, és szinte bármilyen módon konfigurálható mindkét bibliográfiai kezelőben.
A bibliográfiai menedzserek területén a mai napig elismert vezető az EndNote, amely a szabvány. Ennek a szoftverrendszernek a főbb jellemzői:
Hagyományosan az EndNote-ot tartják a leghatékonyabbnak távoli bibliográfiai adatbázisokban való kereséskor. A hivatkozásokat könyvtárnevekkel rendelkező fájlok tárolják. A könyvtárban minden hivatkozás egyedi azonosító számmal rendelkezik. Minden hivatkozás legfeljebb 45 fájlt tartalmazhat a Fájlmellékletek mezőben, de csak egy grafikus fájlt vagy mellékletet a Kép mezőben.
Az EndNote szerint a makró futtatásakor bibliográfiai hivatkozások generálódnak a beillesztett hivatkozásokban a kiválasztott stílusnak megfelelően, és a szöveg végén automatikusan egy bibliográfia jön létre. A lista a szövegben említett módon vagy ábécé sorrendben jeleníthető meg. A Bibus nyolc különböző formátumból tud linkeket importálni (beleértve az EndNote-ot és a BibTeX-et), és öt formátumban exportálni. Lehetőség van más formátumokhoz szűrők csatlakoztatására, ami megkönnyíti a meglévő adatbázisok átvitelét más programokból.
A Bibus és az EndNote jó választás azok számára, akiknek a bibliográfia formázását a GOST-hoz kell igazítaniuk. A kiváló stílusszerkesztő lehetővé teszi, hogy figyelembe vegye a hazai tisztviselők összes „fantáziáját”, és szükség esetén gyorsan alkalmazkodjon a hirtelen változó követelményekhez. Ugyanakkor a Bibus nem elég „szociális”: nem tudja szinkronizálni a hálózatról a szakirodalmi adatbázisokat, és nem tud linkeket importálni. A Bibus hátránya, hogy stílusai nem kompatibilisek más, nyílt bibliográfiai stílusszabvánnyal rendelkező bibliográfiai programok stílusaival. [5]
Mendeley és Zotero megjelenésében nagyon hasonlítanak egymásra, és csak a megvalósítás részleteiben térnek el egymástól, vagyis ami az egyik rendszerben jól van implementálva, az a másikban kicsit rosszabbul néz ki és fordítva. Mindkét rendszer szabadon cserélhet információkat, univerzális RIS vagy BibTeX formátumokba exportálva, valamint a helyi Zotero adatbázisból történő automatikus exportálás segítségével. Mivel a két rendszer funkcionalitása szinte azonos, könnyebb a hiányosságaik elemzése. [6]
| Képességek | Bibus | EndNote | Zotero | Mendeley |
|---|---|---|---|---|
| Tárhely elérhetősége a fájlok számára | — | — | + | — |
| Hivatkozások exportálása az adatbázisban | + | + | + | + |
| Szűrők importálása | + | + | + | + |
| Kemény kötődés a böngészőhöz | — | — | + | — |
| Komplex telepítés | — | — | + | — |
| Beágyazott gyűjtemények | + | + | + | — |
| Vizuális stílusszerkesztő jelenléte | + | + | + | + |
| Saját keresési adatbázis létrehozása cikkhivatkozásokból | + | + | + | + |
A két bibliográfiai információkezelőt összehasonlítva megállapítható, hogy a Zoteróval szembeni követelések főként „technológiai” jellegűek. A funkcionalitás egyetlen jelentős hátránya az őszintén szólva furcsa párbeszédpanel az idézetek dokumentumokba történő beillesztésére. Mendeley szerint a jó technikai beállítás pontosan ellentmond a funkcionális hibáknak: a beágyazott gyűjtemények hiányának. [7] A Zoteróban nagyobb figyelmet fordítanak az idézetek beszúrására a dokumentumokba és a helyi kliensbe, és kényelmes kiegészítésként létezik a közösségi háló. A Mendeley Desktop nélkülözhetetlen a PDF-dokumentumok blokkolásának elemzéséhez, míg a Zotero nem tudja automatikusan importálni és ellenőrizni őket. Mendeley nem tud idézeteket importálni RTF-fájlokból. Gyakori hátránya a vizuális stílusszerkesztő hiánya. Ami a Zotero és a Mendeley közösségi hálózatokat illeti, szinte azonosak, és csak a közönség kialakításában és földrajzi elhelyezkedésében különböznek. [nyolc]
Automatizált könyvtári információs rendszerek
Bibliográfiai információkezelő rendszerek:
hu : Referenciakezelő szoftverek összehasonlítása
| Bibliográfiai információkezelő rendszerek | |
|---|---|
| Ingyenes | |
| Szabadalmazott | |
| Web | |
| |