szikán nyelv | |
---|---|
önnév | ismeretlen; |
Országok | Szicília (az ókori kor központi része, korábban - egész Szicília) |
kihalt | Kr. u. kezdete |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
nincs besorolva | |
Írás | íratlan |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | — |
ISO 639-3 | sxc |
IETF | sxc |
Glottolog | sica1234 |
A szikán nyelv a szikánok nyelve , Szicília és Málta ősi népe, akik az indoeurópai nyelvek beszélőinek érkezése előtt éltek ott. Szicília névtanának szubsztrát szókincséről ismert.
J. Sergi [1] feltételezte, hogy a szicíliai szubsztrát szókincsnek közös a ligur eredete , mivel ugyanazokat az utótagokat tartalmazza, amelyek a ligur nyelvre jellemzőek. Ugyanakkor ő maga tévesen nevezte ezt a szubsztrát nyelvet sziculinak (bár a szikulák, Szicília másik népének nyelve meglehetősen tanulmányozott, és az itálok közé tartozik ) .
A -sco , -asco , -esco végződésű tulajdonneveknek állítólag jellegzetes ligur utótagjuk van ; a jelek szerint őt ábrázolja a Kr.e. 117-es latin felirat. e., ahol a genuenek és a langensek , a ligurek közötti területi vitában hozott ítéletről beszélünk . Ebben a feliratban Novasca, Tulelasca, Veraglasca, Vineglasca tulajdonnevek szerepelnek . A Traianus császár idejére visszanyúló tabula alimentarisban (élelmiszertáblázat) ugyanazokkal a jellegzetes utótagokkal szerepelnek ligur nevek. [2] Ugyanezeket az utótagokat azonosította D'Arbois de Joubainville Korzika és Liguria állítólagos római kor előtti helynevében.
Sergi arra is felhívja a figyelmet, hogy hasonló utótagú helynevek nemcsak Olaszországban találhatók, hanem határain túl is, egészen Belgiumig; Olaszországban a -sco utótagú helynevek száma meghaladja a 250-et; hasonló formák találhatók a Magra völgyében, Garfagnana közelében és másutt.
Egyéb utótagok: