Sigma kötvény

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. március 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .

Szigma-kötés (σ-kötés) - kovalens kötés, amely az atommagokat összekötő elektronfelhők „axiális vonala mentén” való átfedésével jön létre. Axiális szimmetria jellemzi.

A Szigma- és Pi-kötvények koncepcióját a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling fogalmazta meg a múlt század 30-as éveiben [1] . Az ötlet magában foglalta az atomi pályák hibridizációját , amelyet egyszerű algebrai műveletekkel számítottak ki.

Úgy vélték, hogy a szigma kötés a megnyúlt hibrid pályák átfedése miatt jön létre (1. ábra), a pi kötés pedig a p pályák átfedése miatt (2. ábra).

Maga L. Pauling azonban nem elégedett meg a szigma- és pi-kötések leírásával. Az A. Kekule emlékének szentelt elméleti szerves kémia szimpóziumon ( London , 1958. szeptember ) bírálta és elhagyta a σ, π leírásokat, és javasolta az ívelt kémiai kötés elméletét [2] . Ez utóbbi elmélet egyértelműen figyelembe vette a kovalens kémiai kötés fizikai jelentését.

A szigmakötés fő jellemzője (hosszúsága és erőssége) a szigmakötést alkotó atomok elektronkonfigurációjától függ . Szigma kötés karakterisztikája [3] :

Molekula Egy atom elektronikus konfigurációja Egy atom pályasugara, Å Kötés hossza, Å Kötéstörési energia , kJ/mol
H2_ _ ------ 1S 1 0,53 0,74 436
Li 2 [Ő] 2S 1 1.57 2.67 102
Na 2 [Ne] 3S 1 1.715 3.08 73
K2_ _ [Ar] 4S 1 2.09 3.92 57
Rb 2 [Kr] 5S 1 2.22 4.10 49
cs 2 [Xe] 6S 1 2.35 4.30 42

Minél nagyobb az atommag elektronszűrője, minél távolabb van az atommagtól az elektronhéj egyetlen vegyértékelektronja , annál hosszabb a szigmakötés és annál kisebb az erőssége.

Jegyzetek

  1. Pauling L. A kémiai kötés természete / alatt. szerk. Ja.K.Syrkina. - M. - L .: Kémiai Irodalmi Kiadó, 1947. - 440 p.
  2. Pauling L. Kekule és a kémiai kötés ("Elméleti szerves kémia" könyv) / alatt. szerk. R.Kh. Freidlina. - M. - L .: Külföldi Irodalmi Kiadó, 1963. - S. 7-16. — 366 p.
  3. Lidin R.A., Andreeva L.L., Molochko V.A. A szervetlen kémia kézikönyve. A szervetlen anyagok állandói. - M .: Kémia, 1987. - S. 132-136. — 320 s.