Serebryano-Prudsky kerületben

kerület [1] / önkormányzati kerület [2]
Serebryano-Prudsky kerületben
Zászló Címer
Ország  Oroszország
Belépett a Moszkva régió
beleértve 4 önkormányzat
Adm. központ Ezüst tavak
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1924/1965
Az eltörlés dátuma 1963/2015
Négyzet 876 km²
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség

↘ 25 455 [3]  fő ( 2015 )

  • (0,3%)
Sűrűség 29,06 fő/km²
Digitális azonosítók
Automatikus kód szobák 50, 90, 150

Serebrjano-Prudszkij körzet  - megszüntetett közigazgatási-területi egység és egy korábbi önkormányzat ( községi körzet ) Oroszország Moszkvai régiójának délkeleti részén .

1929-ben alakult. 2015-ben szűnt meg: városi jellegű, regionális alárendeltségű településsé alakult Szerebrjanye Prudy közigazgatási területtel , a Serebryano-Prudsky önkormányzati körzet pedig Szerebrjanye Prudy városi körzetté alakult az összes korábban hozzátartozó település megszüntetésével. hozzá.

Közigazgatási központja a Serebryanye Prudy városi jellegű település .

Földrajz

A terület a moszkvai régió délkeleti részén helyezkedett el. Északon a Zaraisky és Kashirsky régiókkal, keleten és délen - a Ryazan régióval , délen és nyugaton - a Tula régióval határos . A kerület területe 876 km² volt [4] .

A fő folyók az Osetr , Berezinka , Kudesna , Mordves .

Történelem

1924. június 20-án az RSFSR Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának Elnöksége elválasztotta a Serebryanoprudsky kerületet Tula tartomány Venevszkij körzetétől . Hamarosan felszámolták a járási központokat, és helyükre községi tanácsok léptek.

1929 januárjában megalakult a Központi Ipari Régió moszkvai központtal, amelybe Moszkva, Tula, Tver és Rjazan tartományok tartoztak. 1929 júliusában a Központi Ipari Régiót Moszkvai Régióra nevezték át , amelyhez a Tula kerülethez rendelték a Serebryano-Prudsky kerületet.

1930 elejére a Szerebrjano-Prudszkij körzetbe a következő községi tanácsok tartoztak: Bezzubovszkij, Beljajevszkij, Bolse-Rogatovszkij, Glubokovszkij, Grisinszkij, Dudinszkij, Esipovszkij, Klemovszkij, Korablevszkij, Kormovszkij, Krasznovszkij, Kurebinszkij, Lamoszkij, Minovszkij , Myagkovsky, Novomoygorovsky , Petrovsky, Podhodzhensky, Prudsko-Vyselsky, Savinsky, Semenkovsky, Serebryano-Prudsky, Serkovsky, Titeevsky, Uzunovsky, Shemetovsky és Yakimovsky.

1936. augusztus 28-án a Krutovsky s / s-t átszállították a Mordvessky kerületből Serebryano-Prudskyba.

1937. szeptember 26- án a moszkvai régiót felbontották, és a Serebryano-Prudsky körzetet a Tula régióba sorolták .

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1942. december 20- i rendeletével a Serebryano-Prudsky körzetet ugyanabban az összetételben ismét felvették a moszkvai régióba.

1950. október 14-én a Kurebinsky s / s megszűnt.

1952. január 25-én megszűnt a Beljajevszkij és a Bolse-Rogatovszkij s / s.

1954. június 14-én Bezzubovsky, Grishinsky, Dudinsky, Esipovsky, Klemovsky, Korablevsky, Kormovsky, Krasnovsky, Krutovsky, Lamonovsky, Mochilsky, Myagkovsky, Petrovsky, Prudsko-Vyselsky, Savinsky és Titeevsky a s / s. A Szemenkovszkij s/s-t átnevezték Chuikovsky-ra. Megalakult a Kosyaevsky s / s.

1960. augusztus 20-án a Glubokovsky, Mityakinsky és Chuikovsky s / s megszűnt. A Kosyaevsky s/s-t Klemovsky-ra, a Yakimovsky s/s-t pedig Szovhoznijra keresztelték át.

1961. április 20- án a Moszkvai Végrehajtó Bizottság határozatával Szerebrjanye Prudy község munkástelepülési státuszt kapott, a községi tanács pedig falusi tanáccsá alakult.

1963. február 1. A Serebryano-Prudsky kerületet megszüntették, és bekerült a Stupinsky kibővített vidéki területébe . A területet azonban már 1965. január 13-án helyreállították. A kerületben r.p. Serebryanyye Prudy és a községi tanácsok: Dmitrovszkij , Klemovszkij , Malinszkij, Novomojgorovszkij, Podhodzsenszkij , Szovhoznij , Uzunovszkij és Semetovszkij .

1976. december 23-án megalakult a Glubokovsky és Mochilsky s/s. A Novomoygorovsky s/s nevet Petrovsky -ra, Malynsky- Krutovsky -ra pedig átkeresztelték .

1991 decemberében a végrehajtó hatalom és a szovjet reform eredményeként a Szerebrjano-Prudszki Népi Képviselőtanács végrehajtó bizottsága beszüntette tevékenységét, a szerebrjanoprudszki kerületi közigazgatás pedig végrehajtói és igazgatási funkciókat kapott.

1994. február 3-án a községi tanácsok vidéki körzetekké alakultak.

2004. július 9-én megszűnt a Glubokovsky, Dmitrovsky, Krutovsky, Petrovsky és Podkhodzhensky s / s [5] .

Az önkormányzati reform során a Moszkvai Régió 2005. január 21 -én kelt 29/2005-OZ „A Serebryano-Prudsky önkormányzati körzet és az azon belül újonnan alakult települések jogállásáról és határairól” szóló törvényének megfelelően , a Szerebrjano-Prudszkij körzet önkormányzati körzeti státuszt kapott, és összetételében megalakult a Szerebrjanye Prudy városi település , Mocsilszkoje , Uzunovszkoje és Uszpenszkoje vidéki települések [6] . Ezzel egy időben az összes vidéki körzetet megszüntették [7] .

2015. november 7-én a Serebryano-Prudszkij önkormányzati körzetet megszüntették, és az annak részét képező településeket egyetlen községbe vonták be -  a Serebryanye Prudy városi kerületbe [8] .

2015. december 8-án a Szerebrjanyije Prudy működő település a Moszkvai Régió regionális alárendeltségű városi jellegű települése, a Serebrjano-Prudszkij körzet pedig a régió közigazgatási-területi egységeként megszűnt: új közigazgatási-területi egység. helyett alakult a városi jellegű , közigazgatási területű Szerebryanyye Prudy település. [9]

Népesség

Népesség
1931 [10]1959 [11]1970 [12]1979 [13]1989 [14]2002 [15]2006 [16]2009 [17]
40 000↘ 21 094↘ 21 037↗ 22 506↗ 24 415↗ 24 689↘ 24 642↗ 24 791
2010 [18]2011 [19]2012 [20]2013 [21]2014 [22]2015 [3]
↗ 25 843↗ 25 883→ 25 883↘ 25 775↘ 25 629↘ 25 455
Urbanizáció

A 2015-ös megszüntetéskor a kerület lakosságának 36,76%-a élt városi körülmények között (munkatelepülés Serebryanye Prudy ).

A régió területi szerkezete

A Serebryano-Prudsky kerületben 2004-2006-ig. 1 városi típusú regionális alárendeltségű települést és 10 vidéki körzetet foglalt magában: Glubokovszkij , Dmitrijevszkij , Klemovszkij , Krutovszkij , Mocsilszkij , Petrovszkij , Podkhozhenszkij , Szovhoznij , Uzunovszkij , Semetovszkij .

2006-2015-ben A Serebryano-Prudsky önkormányzati körzet 4 települést foglalt magában, köztük 1 városi és 3 vidéki települést:

Nem.Önkormányzati
szerv		közigazgatási
központja
Települések száma
_		Népesség
(fő)		Terület
(km²)
1e-06Városi település:
egyEzüst tavakmunkatelepülés Serebryanyye Prudy6↘ 9749 [3]85,69 [23]
1.000002Vidéki település:
2MochilskoyeMochily falutizennyolc↘ 3236 [3]221,77 [23]
3UzunovszkojeUzunovo falu47↘ 8528 [3]410,23 [23]
négyUszpenszkoeUszpenszkij falutizenegy↗ 3942 [3]159,69 [23]

Települések

A járás megszűnésekor 82 települést foglalt magában [4] .

Általános térkép

A térkép jelmagyarázata:

5000-10000 lakos
1000-5000 lakos
500-1000 lakos
200-500 lakos
Kevesebb mint 200 lakos

A területtel kapcsolatos nevezetes emberek

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ a közigazgatási-területi struktúra szempontjából
  2. ↑ az önkormányzati struktúra szempontjából
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  4. ↑ 12 _ _ 148-P) . Hozzáférés időpontja: 2016. január 12.
  5. ↑ Kézikönyv a moszkvai régió közigazgatási-területi felosztásáról 1929-2004 . - M . : Kucskovói mező, 2011. - 896 p. - 1500 példány.  - ISBN 978-5-9950-0105-8 .
  6. ↑ A Moszkvai Régió 2005. január 21-i 29. sz. / 2005-OZ törvénye „A Serebryano-Prudsky önkormányzati körzet és az azon belül újonnan megalakult önkormányzatok jogállásáról és határairól” (elfogadva a Moszkvai Regionális Duma decemberi határozatával 29, 2004 No. 10 / 123-P)
  7. ↑ A moszkvai régió kormányzójának 2006. november 29-i 156-PG számú határozata „A vidéki körzetek kizárásáról a moszkvai régió közigazgatási-területi és területi egységeinek nyilvántartási adataiból” . Hozzáférés időpontja: 2014. április 17.
  8. ↑ A moszkvai régió 2015. október 26-i, 179/2015-OZ számú törvénye "A Szerebryano-Prudszkij önkormányzati körzet területén a helyi önkormányzat megszervezéséről"
  9. ↑ A moszkvai régió 2015. november 25-i törvénye N 207/2015-OZ „Jegorjevszk város (Jegorjevszkij járás, Moszkva régió), Kashir város, Kashirszkij kerület, Moszkva régió és Mytishchi város (Mitiscsi járás) besorolásáról, Moszkvai régió, mint a moszkvai régió regionális alárendeltségű városa, amely a moszkvai régió Szerebrjano-Prudszkij körzetében található Szerebrjanye-tavak működő faluját és a moszkvai régió Sahovszkij körzetében lévő Shakhovskaya működő települést a moszkvai régióban található. a moszkvai régió regionális alárendeltségének városi típusú települése, a moszkvai régió Jegorjevszkij, Kasirszkij, Mitiscsi, Szerebrjano-Prudszkij és Sahovszkij körzeteinek megszüntetése, valamint a moszkvai régió "A moszkvai régió közigazgatási-területi szerkezetéről szóló törvény" módosítása ""
  10. ↑ A Szovjetunió közigazgatási-területi felosztása (1931. január 1-jétől). I. RSFSR . Letöltve: 2013. augusztus 19. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 19..
  11. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  12. ↑ 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  13. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  14. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  15. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  16. ↑ A moszkvai régió önkormányzati körzeteinek településeinek betűrendes listája 2006. január 1-jén (RTF + ZIP). A helyi önkormányzat fejlesztése a moszkvai régióban. Hozzáférés dátuma: 2013. február 4. Az eredetiből archiválva : 2012. január 11.
  17. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  18. ↑ Népszámlálás 2010. Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések . Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat. Letöltve: 2013. november 4. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  19. ↑ Moszkva régió. Becsült lakónépesség 2009. január 1-2016
  20. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  21. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  22. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  23. ↑ 1 2 3 4 A moszkvai régió 2009. december 25-i, 172/2009-OZ számú törvénye „A moszkvai régió törvényének módosításáról“ a Serebrjano-Prudszkij önkormányzati körzet és az újonnan alakult önkormányzatok jogállásáról és határairól az „”-ben (a Moszkvai Regionális Duma 2009. december 17-i 6/102-P sz. határozatával fogadva el) . Hozzáférés időpontja: 2016. január 12.
  24. ↑ Volkov, 2003 , p. 77-78.
  25. ↑ Volkov, 2011 , p. 65.
  26. ↑ Volkov, 2003 , p. 105-106.
  27. ↑ Volkov, 2003 , p. 353.
  28. ↑ Volkov, 2011 , p. 771.
  29. ↑ Volkov, 2003 , p. 385.
  30. ↑ Volkov, 2011 , p. 113.
  31. ↑ Volkov, 2011 , p. 773-774.
  32. ↑ Volkov, 2011 , p. 124-128.
  33. ↑ Volkov, 2011 , p. 751-752.
  34. ↑ Volkov, 2011 , p. 790-791.
  35. ↑ Volkov, 2011 , p. 284-288.
  36. ↑ Volkov, 2011 , p. 792-793.
  37. ↑ Volkov, 2011 , p. 258.
  38. ↑ Volkov, 2011 , p. 793.
  39. ↑ Volkov, 2011 , p. 212-213.
  40. ↑ Volkov, 2011 , p. 238-239.
  41. ↑ Volkov, 2011 , p. 293.
  42. ↑ 1 2 Volkov, 2011 , p. 239.
  43. ↑ Volkov, 2011 , p. 800-801.
  44. ↑ Volkov, 2011 , p. 806-807.
  45. ↑ Volkov, 2011 , p. 239-240.
  46. ↑ Volkov, 2011 , p. 810-812.
  47. ↑ Volkov, 2011 , p. 293-295.
  48. ↑ Volkov, 2011 , p. 240.
  49. ↑ 1 2 Volkov, 2011 , p. 191.
  50. ↑ Volkov, 2011 , p. 240-241.
  51. ↑ Volkov, 2011 , p. 815.

Irodalom

Linkek