Szénaszín – ( lat. Graminis flos ) – virágok , magvak , különféle réti növények levelei és feldarabolt szárainak ferde részei .
A rétekről lekaszált szénát többször átszitálják, hogy először a durva részektől, majd a homoktól, portól és földtől megszabaduljanak. A virágzat és a levelek fennmaradó részét, a magvakat és a szár apró darabjait száraz helyen tárolják. Vidéki területeken a „szénavirág” a növény minden olyan részét jelenti, amelyet nem szednek fel a vasvillák.
A vadon élő gabonafélék összetételükben nagyon eltérőek, ezért nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mit tartalmaz a széna színe. Ismeretes, hogy a szénavirág különféle mennyiségben tartalmaz flavonoidokat , tanninokat , illóolajokat , kumarinokat, fumarokumarinokat. A szénaszínt csak a népi gyógyászatban alkalmazzák: kötszerek és gőzfürdők felvitelére fájdalomcsillapításra, izomfeszültség-csillapításra, görcsoldásra, a kötőszövet rugalmasságának javítására, vérkeringés serkentésére, szöveti anyagcsere aktiválására. A gyógynövényes fürdőket, gyógynövényes testtekercseket és még a "füves inget" a népi gyógyászat a szervezet védekezőképességének növelésének hatékony eszközeként tartja számon, és sikeresen alkalmazzák influenzafertőzések és magas láz esetén is. A gyógynövényes fürdők sokat segítenek a reuma, az életkorral összefüggő jelenségekkel járó betegségek, a vegetatív disztónia és a bőrbetegségek esetén is; vese- és hólyagbetegségekre is jók a gyógynövényes fürdők és gyógynövényes testápolók. A széna színű gőzfürdő nagyon jó a terhesség 36. hetétől kezdődően. A szénafesték használatának mellékhatásaitól vagy allergiás reakcióitól csak nagyon ritka esetekben kell tartani. Azonban emlékeznünk kell arra, hogy a széna színe nem írható elő nyílt sérülésekre és akut gyulladásokra.